Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
MAGYAR KÁROLY amely valahol a ferencesek templomától északra állt - itt azonban az adományozott személyében nem lehetünk biztosak. Ismert a Szent Zsigmond-templom prépostja is, aki 1527-től Huet, másként Pileus vagy Pylades Márton, korábbi szebeni kanonok, jeles humanista személyiség volt. 15 A változás szempontjából talán fontosabbnak tűnik a korábban már említett 1529. évi ostrom, amikor a török seregek elfoglalták a Ferdinánd-pártiaktól a Várat (szeptember 8.). 16 Az ostrom során érte a várost és a palotát az első tüzérségi támadás, ráadásul a palotát a városba már betört ellenség éppen a Szent Zsigmond-templom mellől lövette. 17 A pusztítás első hulláma ekkor ismét a Szent János-kolostort érte, ahol kilenc szerzetest gyilkoltak meg. 18 Az egyéb épületeket ért károkról ezúttal - bár meglehetősen általánosító formában - már a források is beszámolnak: a környék „némely" lerombolt házának anyagával töltötték be a várárkot. 19 Ez, vagyis a II. szárazárok azonban jóval a zárófaltól délre választotta el az előudvart a palotától, s így az elpusztított házak helyét csak valószínűsíteni tudjuk a mostani Szent György tér környékére. A törökök a palotába szorult német védőseregnek és a többnyire ugyancsak német polgároknak szabad elvonulást ígértek, ha megadják magukat. A kivonulókat azonban - köztük a budai bírót - a város alatti mezőn megtámadták és felkoncolták. 20 Az ostrom után a törökök - csekély létszámú biztosító csapatokat hátrahagyva átadták Budát a vazallusuknak tartott Szapolyai János királynak. 21 Szapolyai a hozzá hűtlen budaiak házait elkoboztatta, s a vele szembekerült német polgárságot jórészt kitelepítette. 22 A fenti események kapcsán bekövetkezett tulajdonosváltás azonban a konkrét helyszín esetében nem dokumentálható, leszámítva, hogy a Szapolyai-ház birtokosa ezután Werbőczy királyi kancellár. 23 Szerémi leírása szerint közvetlenül e ház mellett volt Gritti kormányzó rezidenciája is 24 - kérdés azonban, hogy kinek a tulajdonában lehetett korábban ez az utóbbi épület? Buda elvesztésébe Ferdinánd természetesen nem tudott belenyugodni, s már a következő év késő őszén megkísérelte visszafoglalni a magyar fővárost. Az 1530. október 31. és december 21. között lezajlott ötven napos ostrom azonban eredménytelenül ért véget dacára annak, hogy a várost a korábbinál sokkal intenzívebb tüzérségi támadás érte. Volt, hogy naponta több száz golyóbist lőttek ki rá, s ennek 15 UXA (1934) 147.p.; KUBINYI 1999 (2000.) 21.p. 16 IVÁNYI 1941. 39-40.p.,KuBiNYi 1973. 202-203.p. 17 Az erről szóló német jelentés magyar fordításban IVÁNYI 1941. 40.p., a német eredeti részleteiben idézve BALOGH 1966. 45., 48-49., 53.p. 18 KARÁCSONYI I. köt.387.p. „.. .in dem etliche heüser abgerissen, das holtz wegkh, alles dem graben zuetragen, den angeschütt, also daz sy zu den venstern des gross sals hinein haben mugen steigen." BALOGH 1966. 48-49. p. 20 IVÁNYI 1941. 40.p. ; SZERÉMI (1979.) 240.p. 21 SZERÉMI (1979.) 238-239.p., KUBINYI 1973. 208.p. 22 KUBINYI 1973. 208-209.p. 23 PATAKI 1950. 275.p. SZERÉMI (1979.) 279.p.:"... mivel a kormányzó úr szállása a kancellár úr palotaháza mellett volt, vacsora és ebéd idején gyakran ellopták az apródokat a vitézektől..." - Szerémi ezen adatára Végh András volt szíves felhívni figyelmemet. 46
