Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE A törökök első megjelenése közvetlenül a mohácsi csata után

8- amikor a várost „csak" kifosztották és felgyújtották

9- topográfiai szempontból még valószínűleg nem gyakorolt nagyobb hatást a helyszínre. Lehetséges ugyan, hogy az ekkori pusztítással függ össze annak a Szent Zsigmond-templom déli oldalán elhelyezkedő, kútszerű gödörnek a betöltése, amelyből a feltárások során nagy mennyiségű értékes, égett leletanyag került napvilágra II. Lajos 1522-es garasával keltezve.

10 A bevonulás mindenesetre áldozatokkal járt: többek között a Szent János-templom nyolc ferences barátja vesztette életét.

11 Annak ellenére, hogy Buda a szultáni hadak távozása után rövid időn belül kétszer is gazdát cserélt

12- először Szapolyai János (1526. november 1.), majd Habsburg Ferdinánd (1527. augusztus 20.) hadai vonultak be - az élet még a régi kerékvágásban ment tovább: az ingatlanok tulajdonosai többnyire megmaradtak eredeti birtokukban (pl. Perényi háza a Szent Zsigmond utcában - 1528

13

), a városnak erre a részére vonatkozó okleveles források nem részletezik az egyes épületek károsodását. Tulajdonosváltás csak az említett Szapolyai-palota esetében valószínűsíthető. Tudjuk, hogy Ferdinánd elkobozta Szapolyai vízivárosi házát, és egyben továbbadományozta azt saját hívének, Báthori István nádornak.

14 Aligha tételezhető fel más eljárás a még értékesebb, Váron belüli épülettel kapcsolatban, A csatavesztés utáni budai állapotokról: KUBINYI 1973. 200-201. p.; valamint Szerémi György (később Szapolyai János király káplánja) érzékletes helyszíni tudósítását (SZERÉMI 1979. 124— 125.p.) Szerémi rövid leírása szerint a következőképpen történt: „És bement a császár Budára s ott székelt ráérve tizenhat napig. Azután tanácsot tartott tanácsosaival arról, vajon fel kell-e gyújtania a várat [értsd: a királyi palotát - MK], vagy nem. Tanácsosai mondták: Nem, de Buda városát fel kell, hogy legyen emlékezetül minden népnek, hogy itt volt a törökök császára; és a vár békén maradjon főhelye miatt. - És volt a császárnak egy tüzgyújtogatója, aki elbeszélte nekem ezt, mikor egyszer vacsorázott. A neve neki Antal volt; neki megparancsolta, hogy legyen rá gondja. És háromszáz török elkezdte gyújtogatni Buda városát." (SZERÉMI 1979. 126.p.) A feltárást végző Feld István és a feldolgozásban közreműködő Búzás Gergely hajlamosak a leletanyag földbekerülését 1529-re tenni, de nem zárják ki egy 1522-1529 közötti, esetleg ez utáni helyi tűz lehetőségét sem. BUZÁS-FELD 1996.7.p (BuzÁs), FELD 1999.47.p. -Utóbbi 17. jegyzetében említi Mikó Árpád 1526-ra vonatkozó véleményét is. A kolostor történetét legutóbb Kovács Eszter foglalta röviden össze A budai ferences kolostor török kori építkezései című egyetemi szakdolgozatában (ELTE BTK Régészeti Tanszék, Bp.1997), és e kötetben megjelent tanulmányában. Az 1526-1541 közötti időszakból származó adatokra e munka hívta fel a figyelmemet. Ezúton is köszönöm kolleganőmnek, hogy a szakdolgozatba betekinthettem; KARÁCSONYI I. köt. 385-386.p., Il.köt. 22.p. KUBINYI 1973. 201.p. VÉGHDÍSSZ.1.5.6.SZ. Pataki Vidor az 1527. július 13-án és november 3-án adományozott házat a Várba, a Szent János utcába lokalizálja, és azonosíthatónak véli a Wernerek korábbi palotájával (PATAKI 1950. 297.p. 105.jegyz.) Végh András volt szíves felhívni a figyelmemet arra, hogy a Báthorinak adományozott ház nem azonos a Szapolyai-házzal, mivel az - más adatok alapján - a Vízivárosban állt. Segítségét ezúton is köszönöm. 45