Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Irás Katalin: A Terézkörúti Színpad színházi részvénytársaság 363-395
A TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD SZÍNHÁZI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG e levél érkezése előtt egy nappal - az összes színlapokban kommünikézve lettek és az összes színházi lapokban jelenleg is szerepelnek. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy amit Önök a levelükben közölnek, annak feltétlen alapja van, azonban a jelenlegi viszonyok úgy kívánják, hogy minden eszközt a színház jólmenése érdekében latba kell vetni, mert ellenkező esetben Önök erkölcsileg ki lesznek elégítve, de azzal még anyagi létjogosultságok nincs biztosítva. Mindenesetre feltétlen szem előtt fogjuk tartani kívánságukat és legyenek meggyőződve, hogy bennünket mindenkor ugyanazok a célok vezetnek, mint amit Önök a levelükben kifejtettek. Azonban a színház menetelének intaktságára vigyázni kell." 51 Az igazgatóság válasza diplomatikus, a tényeknek megfelelő. Valóban, a napilapok (élükön Az Estiéi) szinte minden bemutatóról írtak, dicsérve a színészek játékát; a Színházi Életben két-három havonta képes beszámolókat adtak közre a műsorról. Azonban a harmincas években sem volt titok a reklámok közötti különbség. A körutakon kiragasztott plakátok ismertebbé tehettek egy nevet, mint a napi sajtó színházi rovatában egy 10-20 soros, apró betűs méltatás két hasonló közé beszúrva. A tét a népszerűség, a kiugrásra lehetőséget adó jobb szerep, végső soron a szakmai karrier és a személyes jólét. A plakátokon általában feltüntették a saját társulat tagjait is, de a vendégművész jóval hangsúlyozottabb helyet és méretet kapott, amely mellett a többiek mintha ott sem lettek volna. Az 1930-as felzúdulásra az előző évad adhatta az alapot, amikor Fedák Sári és a Góth házaspár vendégszerepelt egy-egy műsor erejéig a kabaréban. E két konfliktuson kívül másfajta érdekellentétről nincs tudomásunk, ami azonban nem az idilli állapotokból, hanem inkább a részleges forráslehetőségekből származik. A Terézkörúti Színpad éves műsora Az üzleti könyvek kimutatásai a naptári évhez igazodtak, míg a közönség számára a színházi évad ősszel (általában szeptemberben, de előfordult, hogy már augusztusban) kezdődött, és nyár elején (április-május végén) fejeződött be. Az általánosságban tíz hónapos évad igazodott ezáltal a fővárosi nagyszínházak időbeosztásához, megszokott hagyományaihoz, de ezzel a hasonlatosság véget is ért. A kabaré és a nagy(obb) színházak közti legfeltűnőbb és egyben legfontosabb különbség - a műfaji sajátosságokból adódóan - az, hogy a kabarészínházak műsorukat hónapról hónapra állították össze. Noha az egyes számokat, jeleneteket esetenként többször is színpadra állították, a műsor teljes formájában csak a bemutatót követő egy-másfél hónapig volt látható. Ez havi átlagban 30-35 előadást jelentett. A hétvégi délutáni előadásokat kezdetben az új kabaré iránti érdeklődés motiválta, és csak esetenként fordult elő, hogy a hét végén napi két előadást mutattak be, mint például az 1923. december elsejei nyitást követő héten. 52 Az 1920-as években még nem, de 1930 májusától állandósult a vasárnaponként két előadás. 53 Azonban ekkor már nem a nagy érdeklődés, hanem a színházi pénzügyi Színészújság, 1930. január 15. Az Est, 1923. december 8. Pesti Hírlap, 1930. május 17. 385
