Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Irás Katalin: A Terézkörúti Színpad színházi részvénytársaság 363-395

A TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD SZÍNHÁZI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1924-ben a Budapesti Színházigazgatók Szövetsége ravaszabb módszert eszelt ki a drámai színészek kabaréban való szerepeltetésének megakadályozására. Az illető kabarét kötelezték, hogy a vendégként szerződtetett színész egyhavi gázsijának megfelelő összeget fizessen a színész „anyaszínházának.". A határozat megszületésekor a kabaréigazgatók nem voltak jelen, de a színészszövetség azonnal tiltakozást jelentett be. A konfliktust a kabaréigazgatók Wertheimer Elemérrel, az Apolló Kabaré igazgatójával az élen a klasszikus módon oldották meg, azaz bejelentették, amennyiben a határozatot nem vonják vissza, akkor kilépnek a szövetségből, s így a határozat nem lesz rájuk nézve kötelező. A színházigazgatók a színészek és a kabaréigazgatók ellenállására meghátráltak, a döntést elnapolták.

48 A téma a sajtóban a későbbiekben nem fordult elő, az érintettek jobbnak látták a kérdést elfelejteni. A drámai és kabarészínészek közötti konfliktusok a vendégszereplések idején szinte tapinthatóak voltak. A Roboz Aladár vezette kabaré igazgatósága már a kezdetektől felléptetett vendégművészeket, kiknek személyes vonzerejétől remélt nagyobb bevételeket. A nagyszínházak színészeit a megszokott szerepkörön túli megmérettetés lehetősége, saját személyük további népszerűsítése és a plusz jövedelem motiválta. A Terézkörúti Színpadon fellépett vendégek válogatott névsora valóban impozáns. 1924: Medgyaszay Vilma és Sárosy Andor, az Operaház baritonistája, 1929: Fedák Sári, Biller Irén, Dayka Margit, Góth Sándor és Góthné, Kertész Ella, 1930: Törzs Jenő és Gál Franciska, 1931 : Makláry Zoltán, 1932: Csikós Rózsi, Bilicsi Tivadar, Rátkay Márton, 1933: Bilicsi Tivadar, 1935: Beregi Oszkár, 1936: Bulla Elma, 1937: Muráti Lili, Somlay Arthur, Páger Antal, 1938: Mezey Mária és Makkay Margit.

49 De amint az már az üzletmenet tanulmányozásakor nyilvánvaló volt, a neves művészek pénzügyi szempontból nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, noha vitathatatlanul emelték a Terézkörúti Színpad presztízsét a fővárosi kabarék palettáján. A kabaréhoz tartozó színészek azonban nem osztották maradéktalanul a vezetőség véleményét e kérdésben. A konfliktusok csupán két esetben foghatók meg, ami 14 évadnyi működés alatt nem tűnik soknak. Azonban ne felejtsük el, hogy a kérdés igencsak korlátozott és hiányos forrásanyaggal rendelkezik. Tartalmukat tekintve azonban lényeges jelenségekre utalnak. 1928 augusztusában Az Est egyetlen rövid mondatban arról ad hírt, hogy a Terézkörúti Színpad színészei a színházi bírósághoz keresetet nyújtottak be „bizonyos próbadíj differenciák miatt."

50 Sem a beadvány részleteiről, sem a konfliktus megoldásáról nincsenek információink, de ebben az esetben konkrétan megfogható a pénz és a hátrányos megkülönböztetés kérdése. A próbadíjak különbözősége - pusztán logikai alapon - valamilyen külső művész(eke)t, vagy társulaton belüli hierarchiamozgást valószínűsít. A konfliktus lényegi tartalma amiatt is megfoghatatlan, mivel nem tudni, régebben megkezdődött jelenség megelégeléséről, vagy új keletű gyakorlatról van-e szó. Az Est, 1924. október 11. és 14. A Színházi Élet darabmellékletei és Az Est alapján (1924-1938). Az Est, 1928. augusztus 24. 383