Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Irás Katalin: A Terézkörúti Színpad színházi részvénytársaság 363-395
A TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD SZÍNHÁZI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG állt a függöny előtt, de ő sem vált be. 1933 szeptemberétől 1935 végéig Békeffi László konferált, akiben Nagy Endre méltó utódjára leltek, noha egészen másfajta stílust képviselt. „Konferálásával új színt, új hangot adott a magyar kabarénak. Élénkebb, harsányabb színt és köznapibb hangot. ... Felfedezte, hogy egy gúnyos fintor, egy jókor alkalmazott gesztus néha többet mond, és arat olyan sikert, mint a leggondosabban kihegyezett poén." 44 1936 januárjában Kőváry Gyula író-rendezőszínész konferált, majd a Terézkörúti Színpad működésének utolsó két évében a hölgyek is lehetőséget kaptak. Náray Teri, Bartók Ibi, Lorenz Mária zárták a konferansziék sorát. Salamon Béla a kispolgár szerepkörének specialistája volt, s a színész a kabaré cégére lett. Tíz éven át volt igazgatója, vezető színésze a színháznak, de kilépése után sem lett hűtlen hozzá, évadról évadra szinte majdnem minden műsorban játszott. A kispolgári szerepkört és a politikai kabarét olvasztotta egybe Herczeg Jenő és Komlós Vilmos Hacsek és Sajó kettőse. Az egymástól mind külső megjelenésükben, mind belső tulajdonságukban szöges ellentétet mutató figurák együttesen alkottak tökéletes egységet. A magas, sovány, enyhén kesernyés és az alacsony, kövér, jó kedélyű két alapforma társítása nem új keletű, klasszikus példáival a művészetek más terén is találkozunk, gondoljunk csak Don Quijote és Sancho Panza alakjára, vagy a commedia dell'arte-ból a cirkusz porondjára átszármazott fehér bohócra és társára, a buta Augusztra. Komlós Salamon Béla felfedezettje volt, egy nyári vidéki turnén találkoztak. A kabaré női sztárjai a fanyar humorú Rajna Alice és a temperamentumos Kökény Ilona voltak. Állandó vendégként szerepelt a Vígszínház fiatal színésze, Gárdonyi Lajos. Mellettük a kisebb szerepeket Víg Miklós, Fenyő Árpád, Barna Lajos, Bata Erzsi, Rolkő József, Mészöly Tibor, Tamás Mária és még sokan mások játszották. A ma már többségében ismeretlen nevek mögött a két világháború közötti magyar színésztársadalom derékhadához tartozó csoport rejtőzik. A Terézkörúti Színpad színészei kellőképpen reprezentálni képesek ezt a réteget. Nagy ívű karrierek ismertetésével nem szolgálhatunk, a személyek vizsgálatánál sokkal izgalmasabb, más típusú források alapján a csoport egységes vizsgálata. A szerzők jövedelmi viszonyainak tárgyalása alapján a módszer a színészek esetében is csak részlegesen alkalmazható. Egyetlen forrása az a fizetési jegyzék, amely az OSZK Színháztörténeti Gyűjteményében található. (5. táblázat) Az adatok azonban több szempontból is csupán tájékoztató értékűek. Először is a forrás egyetlen évadról, és annak is tavaszi szezonjáról szól, így nem követhetjük nyomon évről-évre a színészek jövedelmi viszonyainak alakulását, esetleges pozitív vagy negatív változását. A színészi fizetést a hírnév, a képzettség és a fellépések száma határozta meg. Magánalkalmazottként bérük nem volt szabályozva. Másodszor a listából nem derül ki, csupán feltételezhető, hogy a több színházi feladatot ellátó művészek, mint Békeffi, Kőváry, László Miklós (akik egyben írók és/vagy rendezők is voltak), ebben a felsorolásban csupán színészi tevékenységükkel szerepeltek. Nekik minden bizonnyal a kabarénak eladott darabok, jelenetek külön jövedelmeztek. KELLÉR 1971. 149. p. 381
