Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Irás Katalin: A Terézkörúti Színpad színházi részvénytársaság 363-395

ÍRÁS KATALIN Hacsek és Sajó. Jelenet a Terézkörúti Színpadon, 1934 körül Seidner Zoltán felvétele. BTMKiscelli Múzeum Fényképtár a magyar színháztörténethez: konferansziéival, Salamon Béla kisember figurájával, valamint Hacsek és Sajó urakkal. A kabaré megalakulásától 1929. évi visszavonulásáig Nagy Endre volt a kabaré konferansziéja. Sokoldalú művész volt, a monológok mellett fellépett saját darabjaiban színészként is. Rajzkészségét is a kabaré szolgálatába állította, nem ritkán konferanszait politikai karikatúrák rajzolásával kísérte. Hiába haladt el felette az idő, változott meg körülötte a közönség, visszavonulása után nem könnyen találták meg utódját. A rendezők sok mindent kitaláltak, hogy az egyes jelenetek közti szüneteket valahogyan kitöltsék, az előadást keretbe foglalják. Volt, hogy versikékkel, énekes összekötő szövegekkel próbálkoztak, nem nagy sikerrel. A közönség ugyan nem volt már kíváncsi Nagy Endre finoman ironikus magánszámaira, de a konferanszié szerepkörét igényelte. 1932-ben a humor nagymestere, Karinthy Frigyes lett a kabaré konferansziéja, a kiváló író azonban e szerepben csúfosan megbukott. Utána Vadnai László következett, a Hacsek és Sajó párbeszédek szerzője, aki Hacsek alakjában is gyakran színre lépett. „Mint konferanszié is megállta a helyét, a bécsiek stílusában, kedélyesen adta elő jóízű vicceit."

43 Vadnai után, 1933 áprilisában a pályakezdő Kellér Dezső KELLÉR 1971. 116. p. 380