Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Gyáni Gábor: Budapest "tapasztalat története" 333-361

BUDAPEST „TAPASZTALAT TÖRTÉNETE" A Fővámpalota dunai homlokzata, 1878 körül Fénykép, Klösz György felvétele. BTMKiscelli Múzeum Fényképtár akar benne, annak hányat kell feküdnie; máskép meg nem látja abban a sikátorban hova az épület homlokzata néz."

6 Hasonló kritika érte a szűk Váci utcába beszorított Új Városházát is; az épület elé - éppen ebből a megfontolásból - a város vezetése új teret kívánt nyitni, amire azonban végül nem került sor. A Duna-parti vámház megítélése is megosztotta a közvéleményt. A minisztérium egyik főtisztviselője szerint ez „a nagyszerű épület a főváros történetében korszakot jelző", mások szerint azonban igencsak rossz helyre került, és ők teljesen elhibázottnak tartják annak városképi helyét. A népszerű vicclapban írták róla: „És van kevésbé pompás vámpalotánk az alsó Dunaparton. De annyira víz-szélen, hogy a ki Pesten meg akarja bámulni, annak át kell sétálni Budára."

7 De miért okozott problémát, ha történetesen át kellett menni Budára Pest látványa végett? A kérdés jogosnak tűnik, mivel nem egészen magától értetődő, hogy a közigazgatásilag eggyé vált Pest és Buda más téren is egységet alkotott volna. Pestet és Budát ugyanis nem csak a Duna, de emellett sok más egyéb is határozottan elválasztotta egymástól akkoriban. A népességszáma alapján gyorsan növekvő, korábbi németes jellegét mindinkább levetkőző kereskedővárossal, vagyis Pesttel a zömmel német népességű hivatalváros Buda állt még ekkor is szemben. A nagyvárosi 6 Idézi FABÓ 1998. 175. p. 7 Idézi FABÓ 1998. 176-177. p. 339