Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42
VÉGH ANDRÁS királyi titkár házát említették meg az oklevelekben. 82 Ezeknek a házaknak a helyén ma a volt Honvédelmi Minisztérium romos maradványai találhatók. Áttérve a Szent Zsigmond utca keleti házsorára, annak közepén az utca névadója a kisebb Szűz Mária-, másik nevén Szent Zsigmond-káptalan temploma emelkedett. A királyi kápolnaként alapított egyházi intézményt a XV. század közepén társaskáptalanná szervezték át és gazdag birtokokkal látták el. Nem véletlen tehát, hogy a káptalan préposti címeit és javadalmát általában az udvarban különféle szolgálatokat ellátó egyházi személyek kapták. A kisebb Szűz Máriaegyház prépostja volt például Huszti Márton, a királyi énekkar vezetője, Várdai Pál kincstartó (a későbbi esztergomi érsek) és Piso Jakab humanista műveltségű királyi titkár, II.Lajos király nevelője.A káptalan továbbra is szorosan kapcsolódott a királyi udvar egyházi életéhez. Mátyás király első feleségét, Podjebrad Katalint helyeztette itt örök nyugalomra, őmaga vecsernye alkalmával fordult meg falai között. II. Ulászló nejét, Foix-i Annát ide temette el és csak a király halála után vitték át testét Fehérvárra, hogy ott férjével közös sírban pihenjen. 83 Az ország előkelői közül szintén sokan tettek itt misealapítványt, növelve ezzel a káptalan javadalmait (pl. Corvin János herceg, monoszlói Csupor Miklós erdélyi vajda), Bánfi Miklós udvarmester pedig Mária Mennybevétele tiszteletére oldalkápolnát építtetett a prépostsági templomhoz. Ez utóbbi épület feltehetően az eddig még teljesen fel nem tárt északi oldalon emelkedett. A déli oldalon ugyanis polgári épületek maradványait tárták fel közvetlenül a templom fala mellett, valamint attól távolabb is, a mai tér felszíne alatt. Ezek egyike lehetett a káptalan prépostjának háza, amelynek helyére egyetlen oklevél utal. 1514-ben Bánfi Jánosnak az utca nyugati házsorában álló házát a Friss-palotának nevezett királyi házzal és a Szent Zsigmond-egyház prépostjának házával szemben lévőnek határozták meg. 84 A prépost háza eszerint a Szent Zsigmond-templom és a Friss-palota közötti házsoron állt, talán közelebb a Frisspalotához, mint a templomhoz. A Szent Zsigmond utca nyugati oldalára vonatkozik a legtöbb ismert forrásunk és itt egy szerencsés régészeti lelet segítségével a középkori adatokat részben sikerült egyeztetni az újkori telkekkel. Az 1998-2000 között végzett régészeti ásatáson az egykori Szent György utca 8. számú telken egy a XV. század végén és a XVI. század elején működött ágyúöntőműhely maradványai kerültek napvilágra a telek végében, Ezt a Szent János utcai házat 1529-ben szomszédvári Désházi István a korábbi esztergomi érseki jószágkormányzó és királyi familiáris, akkori komáromi ispán az esztergomi szentgyörgymezei káptalanra hagyta misealapítványa javára. Szomszédai Kubinyi László budai provisor és a néhai Mekcsei György voltak. 1529. VI. 20. - Észt k. m. lt. 52-3-8. 83 KUBINYI 1999. A XIX. század elején a Szent György tér felületének kiegyengetése a Szent Zsigmond-templom helyén jelentős szintsüllyesztéssel járt. A földkitermelés során a templom területén gazdag mellékletű női sírra bukkantak a munkások. A tárgyak egy része a Magyar Nemzeti Múzeumba került. A leletet ismertető Jankovich Miklós az eltemetett személyben Podjebrad Katalint vélte felismerni, bár a feltevés bizonyításához konkrét támpontok nem álltak rendelkezésére. Ld. JANKOVICH 1827. A még fellehető tárgyakra NAGY 1985. 132-133.p. 84 1514. XI. 10.-OL Dl 22637. 32
