Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42
KÖZÉPKORI VÁROSNEGYED A KIRÁLYI PALOTA ELŐTERÉBEN közvetlenül a várfalak mellett. Feltárásra került két nagyméretű fémolvasztó kemence, amelyek környezetében mély öntőgödröket készítettek a minták elhelyezésére. A visszatemetett gödrökbe a kiöntött tárgyakról levert agyagtapasztás számtalan töredékét temették el, szerencsés véletlenként az egyik öntőgödörben az agyagminta letörött alja is megmaradt. Ezek a ritka leletek kapcsolatba hozhatók az ismert írott forrásokkal, mivel az ágyúöntőműhelyről a ránk maradt oklevelek is megemlékeztek. 1489-ben szomszédként említették meg először Jakab királyi ágyús mestert, akit az 1494/1495-ben készített királyi számadáskönyvek a királyi vár előtt dolgozónak mondtak. 85 Marienwerderi Jakab, Mátyás király, majd II. Ulászló király porosz származású ágyús mestere volt, akit a rá vonatkozó oklevelekben nemesnek címeztek. Az 1494/1495-ös királyi számadáskönyvek tanúsága szerint műhelyében kovácsok, ácsok, kőfaragók is dolgoztak, ágyút öntött, lőport is gyártott. Az uralkodó szolgálatában ILUlászló idején is megmaradt, 1494-ben Újlak ostromához szállította a királyi tüzérséget, 1495-ben Nándorfehérvár, Szabács erődítését és hadifelszerelését szemlézte. 86 1515-ben Márton királyi ágyús mestert, Jakab mester örökösét és üzemének folytatóját újból szomszédként említették meg, majd pedig 1518-ból ismerjük a város oklevelét, amelyben tanúsították, hogy Márton és felesége, Margit néhány éve eladta házát Perényi Imre nádornak 1200 forintért. 87 Az ágyús mesterek házának északi szomszédját szintén megismerhetjük forrásainkból. 1489-ben a város tanácsa iktatta be Raguzai (Borbély) Istvánt egy házrész birtokába, amelyet szomszédság címén, elővásárlási jogát érvényesítve szerzett meg, tehát feltehetően a ház más részeit már bírta ekkor. A korábbi tulajdonos Fülöp nyerges és felesége, Katalin voltak, akik Csiszár Györgynek kívánták a házrészt eladni, de ezt a szomszéd, Raguzai megakadályozta azzal, hogy kifizette a vételárat (126 forint), további 14 forintot, egy Csiszár által felajánlott szőlő vételárát, valamint azt a 13 forintot, amit Csiszár a ház felújítására költött. 88 Raguzai István egyébként raguzai származású királyi borbély volt, aki a király mellett 1500-1508 között Estei Hippolit egri püspököt is szolgálta, 1505-1511 között óbudai várnagy is volt, sőt Óbuda zálogbirtokosa lett. 89 Az ezen a telken (egykori Szent György utca 10.) 1998-2000 között elvégzett ásatásokon egy nagyméretű, feltehetően reneszánsz loggiával kerített belső udvaros palota maradványai láttak napvilágot. Az épület egyes részletei a várfalak közötti mély helyiségekbe omlottak le, reneszánsz freskókkal teli faltömbök, finom kivitelű kőfaragványok és idomtéglák kerültek elő a törmelékből 1489. VI. 1. - OL Df 283430.; Királyi számadáskönyv (1494. X. 5.) - BALOGH 1966. 588-591.p. BALOGH 1966. 1. 588-560.p., BALOGH 1985. 431-432.p. 1515.11. 8.-OLDL22655.; 1518. V. 22-OLDl23032. 1489. VI. 1. - OL Df 283430.; 1518-ban - már halála után - Raguzai Istvánt, mint szomszédot említették meg (1518. V 22. - OL Dl 23032), 1525-ben egykori háza előtt kézbesítettek idézőlevelet (1525 II. 15. - OL Dl 24077), mindkét esetben néven nevezték a Szent Zsigmond utcát. KUBINYI 1970. 69.p., „Stephanus de Ragusio dictus Barbel similiter de Buda" (OL Dl 21.546.), „Stephano Raguseo de Leóm phisico..." (OL Dl 26.136.) Bor- és szőrme kereskedelemmel is foglalkozott, Buda környékén és Szentjakab falván kiterjedt szőlőbirtokai, Szentjakabfalván háza volt, 1518-ban már néhainak nevezték 33
