Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

HORVÁTH J. ANDRÁS is elrendelheti.

178 A városnak az egyesítés évére elkészült általános csatornázási terve - mely a Közmunkatanács szerint is „elismerést érdemlő szakavatottsággal készült" - azonban már az új városi hatóság előmunkálatainak képezi csupán részét.

179 Rakpartépítési próbálkozások A kormányzati városfejlesztési kezdeményezések bejelentésének időszakára jutott a budai képviselőtestület is - kezdetben döntőnek tűnő, majd végül is elhalasztott - elhatározásra a Lánchíd körüli rakpart-építkezés megindítása ügyében. Bizonyos összeg rendelkezésre állt volna ugyan a munkálatok megkezdésére, ám mivel a körültekintő jobb parti városatyák Pestnek állami támogatás elnyerését célzó kezdeményezéséről értesültek, most már ők sem akarták elkapkodni a dolgot. A tiszti ügyész javaslatot is tett ezért, hogy Buda városa is kezdeményezze a költségek felvételét az országos költségvetésbe, s a nagyobb siker reményében - viribus unitis - „.. .egy városi bizottság magát a Pest városi bizottmánnyal érintkezésbe tegye, ... s a folyamodás együttes beadására a szükségesek eszközlésbe vétessenek..."

180 A városi hatóság befolyásának, tekintélyének korlátozott voltára utal a Lánchíd Társulat által a minisztérium számára készített - egyébként a kormányszerv által is megfontolásra ajánlott, az építkezés megkezdését hátráltató - beadvány is. A Társulat ebben arról értekezett, hogy a munkálatok során „kimosatnának" a hídpillérek, ami nyilvánvalóan a várost terhelő utólagos beavatkozás esélyét vethetné fel. A városatyák számára azonban jelentős erkölcsi tehertételt okozott az építkezés elmaradása miatti, őket elítélő közhangulat. Attól tartottak, hogy „.. .ezen örökös, a város lakosságát már méltán bosszantó halogatás által ... előbb utóbb a városi hatóság nevetségessé fogna válni ... [s egyébként is] a veszély feltételezése csak puszta és igazolatlan állítás, mely miatt a budai partnak építését - mint hogy az a városra nézve életkérdés és lső s főfeltétel annak felvirágozhatására akadályozni nem lehet, nem szabad.. ."

181 Nem tántorodtak volna el tehát a Társulat burkolt fenyegetőzésétől, ám a munkálatoknak a város részéről történő megkezdését végül a Közmunkatanács színre lépésével immáron újfajta kormányzati koncepció megjelenése tette tárgytalanná.

182 Rövid összegzés Úgy véljük, a fenti áttekintésben felvonultatott számos korabeli idézet bepillantást enged a budai városházán ekkoriban domináló gondolkodásmódba, s érzékeltetni képes a különféle megnyilvánulások értékszempontjainak sokrétűségét és eltérő intenzitását. „Rendies" és „modern" vonások egyként megfigyelhetők a hagyományos szabad királyi városi öntudatot és tradíciókat hordozó, ám a reprezentatív jellegű országos (szeptember 1.) kgy. számok. K. K. M. (július 21.) sz. rend. BFLIV.1105. 42/1870. (február 7.) kgy. sz., 257/1873. BFLIV.1105. 12/1873. (január 3.) kgy. sz. BFLIV.1105. 97/1868. (május 8.)kgy. sz. BFLIV.1105. 194/1868. (szeptember 1.)kgy. sz. BFLIV.1105. 97/1868. (május 8.)kgy. sz.: 8355/1868. 328