Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

NÉZETEK ÉS TÖREKVÉSEK A BUDAI VÁROSPOLITIKÁBAN 1867 És 1873 KÖZÖTT A budai városháza a Szentháromság téren BT MKisc

elli Múzeum Fényképtár védőrács a bemeneti nyílásnál - az áradat felszakítja az elkészült alsó szakaszrészt, s több halálos áldozatot is követelő sártengerré változtatja a Tabán ezen részét.

176 A műszaki infrastruktúra kiépítésére Pesthez képest korlátozottabb anyagi eszközökkel rendelkező Buda - eleget téve az urbanizáció korparancsának - kénytelen volt az ingatlantulajdonosokra támaszkodni. A közgyűlés úgy döntött, hogy „miután a csatornák a tisztaság és közegészség fenntartásának egyik lényeges tényezője", s melynek létesítése „ugy a hatóság, valamint a lakosság elutasíthatlan kötelességéhez tartozik", a tulajdonosok ne házaik, hanem telkeik homlokhosszmértéke szerint járuljanak hozzá a csatornázási költségekhez.

177 Nem vádolható a háztulajdonosok anyagi érdekeinek gátlástalan érvényesítésével a képviselőtestület a járdafektetést és a csatornaépítését lehetővé tevő egy másik helyi rendelkezés módosítása esetében sem. Ez ugyanis kimondta, hogy a tanács, amennyiben „a közegészség, tisztaság és közlekedés érdekei a csatorna létesítést és járda lerakást kívánatossá teszik", ennek foganatosítását - a korábbiaktól eltérően - akár a háztulaj donosok beleegyezése nélkül BFL IV.1105. 120/1867. (november 4.), 83/1872. (április 8.), 209/1872. (október 7.), 253/1872. (december 2.). kgy. sz. BFL IV.1105. 29/1870. (január 10.) kgy. sz.; 15.483/1870. tan. ikt. sz. 327