Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42
KÖZÉPKORI VÁROSNEGYED A KIRÁLYI PALOTA ELŐTERÉBEN új épületét nem szabad közvetlenül Kakasék szomszédos válaszfalához építeni, hanem az alapoktól új válaszfalat kell emelni. 75 Arra, hogy ez a telekhatár új volt, és a vásárlással jött létre, több jel mutat. Kakasék a házzal együtt nem adtak el egy bizonyos földterületet, amely saját kertjükhöz csatlakozott. Az átadott udvarrészen lévő emésztőt viszont fel kellett tölteni, mert az új határra esett. Végül erre utal az a rendelkezés is, hogy az apátság házának homlokzatát nem szabad az utca felé kiterjeszteni sem erkéllyel, sem bármiféle kő-, vagy faépítménnyel, oszlopokkal, ablakokkal. 76 A szentmártoni apát házát egyébként bérlők lakták, erről az 1517-es fogalmazvány is tudósít. 77 A Szent János utca keleti házsorából is megismerhetünk háztulajdonosokat. Elsőként meg kell emlékeznünk újból a ferences beginakolostorról, amelyet XV-XVI. századi adatok már meglehetős egységességgel neveztek meg a ferences kolostor előtt, pontosabban a ferencesekkel szemben. 78 A kolostort a XVI. században kibővítették a Szent Zsigmond utca felőli szomszédos telekkel, Budai Eötves Tamás lánya, Orsolya, nyulakszigeti domonkos apáca adta el szomszédos házát a begináknak. 79 Vagyis a XVI. század elején az épületegyüttes már két utcára nyílott a Szent Zsigmond-templom mellett, annak északi oldalánál, egy kis köz után végighúzódott a háztömb teljes széltében. A Szent Zsigmond-templom északi oldala mellett az 1988-ban és 1994-1996 között elvégzett feltárásokon egy, az utcára merőleges, szokatlanul nagyméretű épületet találtak, amelynek három egymás melletti pincehelyiségét sikerült részben feltárni. 80 Az átlagos polgári telkeken álló pincéket méreteiben jócskán felülmúló pincehelyiségeket az oklevelekből megismert helymeghatározás segítségével a beginakolostor maradványainak tarthatjuk. A beginakolostor északi oldalán Kubinyi László budai udvarbíró háza emelkedett a XVI. század elején. Buda város 1529-ben kelt tanúsítványa szerint még Il.Ulászló király idejében néhai Zabos János posztómetsző és felesége adták el ezt a házat Kubinyi Lászlónak azzal a feltétellel, hogy életükben lakásuk lehet benne. A ház az oklevél szavai szerint fából és tapasztásból épült, amelyet László kőből újjáépített. 81 Kubinyi házától északra Désházi István királyi familiáris, esztergomi érseki jószágkormányzó háza állt, ennek északi szomszédságában pedig Mekcsei György Az esővíz elvezetéséről is rendelkezett a jogkönyv. (Ofher Stadtrecht [1959]. 323.sz.) A ház homlokzatának kiterjesztését az utca felé a tárnoki jog szabályozta. (WENZEL 1878. 21.p.) 1524. X. 4. - Pannonhalmi Főapátság lt., Konventi lt. Capsarium nr. 2198. 1448. - OL Dl 31145.; 1478 - OL Kamarai It. Post advocates 35-41.; 1482. VI. 2. - OL Df 253724.; 1484.-OLD1 19.006.; 1514.-OLD1 106083. Prot. Bud. 228-229.; 1515.-OLD1 106083. Prot. Bud. 280-281. 1536. XI. 18./18.SZ. - OL Dl 25261.; 1538. 1. 5. - OL Gyulafehérvári kápt. Cist. Maramaros fasc. 5. Nr.9. (Mályusz Elemér regesztája, BTM kisalakú 1814.sz.) Az alább bemutatott szomszédok miatt más helyszín, mint a telek hátsó szomszédja nemigen jöhetne szóba. Esetleges kétségeinket azonban eloszlatja Somi Gáspár és Perényi Imre nádor 1515-ös budai ingatlancseréje. A királyi vár felé tartó Szent Zsigmond utcában a ferences beginaházzal szemben állt ekkor az egyik elcserélt épület. (1518. V. 22.) FELD 1999. 36.p. 1529. IV. 4. - OL MNM Törzsanyag (Mályusz Elemér regesztája, BTM kisalakú 1733.sz.) 31
