Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332
HORVÁTH J. ANDRÁS jellegének további erősítését. 130 A közgyűlés nagy szótöbbséggel vetette el a felekezeti iskolák felállítását sürgető kisebbségi iskolabizottmányi javaslatot, visszhangozván a koreszmét, mely szerint: „Buda sz. kir. fővárosában községi iskolák lesznek felállítandók", s lelkesen tette magáévá az iskolatanácsok hatáskörének a felekezeti intézményekre való kiterjesztését szorgalmazó Pest megyei átiratot is. 131 S noha a város szűkös anyagi eszközei folytán teljesen nem nélkülözhette egyháziak részvételét a helyi oktatási intézményekben, ahol lehetett, igyekezett előmozdítani a szekularizációt. Kimondotta például tanítói és „egyházkarmesteri" állás egyidejű betöltésének tilalmát, tekintettel arra, „...hogy a tanítók az egyházi szolgálattétel által, a serdülő nemzedék kárára iskolai kötelmeik teljesítésében fölöttébb gátoltatnak...". Fontos oktatási célok elérése esetén méltányolta viszont az egyháziak erőfeszítéseit is; így nem volt rest a Marczibányi alapítványból jutalomban részesíteni azokat a római katolikus tanítókat, „akik a magyar nyelv tanításában legtöbb szorgalmat tanúsítanak és a legjobb sikerrel működnek". 132 Természetesen nem hagyták érintetlenül a budai képviselőtestületet az országban ekkoriban felgerjedő antiklerikalizmus egyéb megnyilvánulásai sem - miként a túlparti városban is már egy ideje hallhatók voltak különféle egyházellenes megnyilatkozások. 133 Buda is lelkesen csatlakozott több törvényhatóságnak a Jezsuita Rend betiltását célzó kezdeményezéséhez, ám csupán az iskolai célú alapítványi pénzek vonatkozásában támogatta a Jászkun kerületnek „a kolostorok és zárdák megszüntetése és a papi javak elvétele és állami célokra fordítása" tárgyában kelt felirati javaslatát. 134 Jól érzékelteti ez ekkori heves indulatokat, hogy Kramolin Alajos patikus, régi budai polgár 1869 augusztusában például házmotozást indítványozott az Erzsébet-apácáknál, mivel úgy hallotta, az ötvenes években egy apácát ott be akartak falazni. A városi hatóság azonban feljelentés hiányában nem intézkedhetett... 135 A legnagyobb konfliktust azonban a csalhatatlansági dogmának a városi kegyuraság illetékessége alá tartozó egyházi létesítményekben, azoknak királyi tetszvényjog nélküli kihirdetési kísérlete keltette. Ribáry Ferenc, a Királyi Katolikus Gimnázium tanára (!), az Országos Tanáregylet vezetőségi tagja 1871. augusztus 7-i interpellációjában szegezte a város első emberének a dogmával kapcsolatos tanácsi intézkedésekre vonatkozó követelést: tudniillik, hogy az az „... országos törvényeinknek megsértésével, városunkban ki ne hirdettessék". A polgármester érezvén a felmerült konfliktusban a városi kereteken túlmutató politikai feszítőerőt „...a népoktatási törvény alapján a város által alapított, s jövőre alapítandó néptanodák nem hitfelekezetieknek, hanem vallásfelekezet nélküli községieknek mondattak ki" (Kiemelés az eredetiben). Jelentés ... 1869. 4. p. 131 BFL IV. 1105. 129/1869. (május 14.), 99/1871. (május 8.) kgy. számok. 132 BFL IV.1105. 47/1869. (március 1.) kgy. sz. 133 V. ö.: Pesti Napló, 1870. január 20., március 24., 1871. január 19., szeptember 14., november 9. 134 BFL IV.1105. 54/1870. (február 7.), 237/1872. (november 4.) kgy. számok; BFL IV 1106.b. 154/ 1870. tan. ikt. sz.; Buda szabad 13. p. 135 BFL IV1105. 224/1869. (augusztus 2.) kgy. sz. 316
