Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

NÉZETEK ÉS TÖREKVÉSEK A BUDAI VÁROSPOLITIKÁBAN 1867 És 1873 KÖZÖTT reáltanoda tanárai hol németül, hol magyarul adnak elő, ahol a magyar sajnálatos módon még mindig „nem rendes tanítási nyelv".

125 Újszerű kezdeményezésekkel is találkozunk a helyi oktatáspolitika frontján az akkor még csak céhes, illetve egyleti keretek között mozgó szakoktatás úttörő pártolása alkalmával. Az Országos Iparegylet átiratát az ország nagyobb városaiban alapítandó ipariskolák létesítése tárgyában a budaiak ugyanis „...az ipar fontossága és az iparűzők mívelése iránt a Buda városában felállítatni tervezett ipariskola ügyében való ajánlatot elismeréssel fogadván az évi költség fedezéséül kívánt 300 ftot készséggel..." szavazták meg.

126 Egyházpolitika, kegyúri jog A helyi oktatáspolitika kérdéseihez is kapcsolódnak, ám ennél szélesebb körűen is utalnak a korabeli városvezetői elit felfogásbeli jellemzőire a „kultúrharccal", állam és egyház viszonyával, az 1870-ben kinyilvánított pápai csalhatatlansági dogmával kapcsolatos közgyűlési megnyilvánulások. A sajátságos konfliktus, amint az közismert, később Németországban terebélyesedett ki igazán, de itthon sem siklott el felette a közvélemény. A királyi főkegyúri jog alapján a szabad királyi városok kegyúri jogai a plébániák és a templomok építésére és fenntartására, valamint a plébánosok és káplánok kinevezésre való kijelölésére („bemutatására") korlátozódtak. A közgyűlés ezen jogosítványokkal korábban rutinszerűen igyekezett élni, s nem vette különösebben jó néven az alkotmányos érában aktivizálódott hívek, a városi lakosság városrészenkénti autonomista jellegű igényeit ezek újmódi érvényesítésére. Elutasító magatartásában a kegyúri terheknek az egész várost érintő voltára és a városrészen belüli pártoskodás veszélyeire hivatkozott.

127 Ősi jogigényét természetesen az egyházkormányzati joghatósággal, a hercegprímással szemben is igyekezett érvényesíteni,

128 Az ismert helyi egyháziak általános megbecsülésnek örvendtek, akik közül a két legnépszerűbb, Ráth József budavári apátplébános és Lutter Nándor, a Királyi Katolikus Gimnázium tanára, a kisdedóvás egyik kezdeményezője, aktív résztvevője is volt a helyi községpolitikának. Társadalmi elfogadottságukra jellemző, hogy előbbi főplébánossá történt megválasztása közfelkiáltással történt, utóbbit pedig a közgyűlés egy ízben védelmébe is vette a veszedelmes ultramontán vádakkal szemben.

129 Mindez azonban a legkevésbé sem jelentette azt, hogy „a főváros" képviseleti szerve a legkisebb mértékben is teret engedett volna az ekkoriban éppen meglehetősen roskatag pápizmusnak. Ellenkezőleg. Messzemenően igyekezett eleget tenni a népoktatási törvény liberális törekvéseinek, s összhangban a Pest városi kívánalmakkal, Budán is fontos célként jelölték meg a közoktatás világi BFL IV.1105. 127/1868. (június 10.) kgy. sz. BFLIV.1105. 72/1868. (április 6.) kgy. sz. A tabáni és a krisztinavárosi hívek 1869-es beadványukban ui. városrészek szerinti plébános választási jog megadását kérik a közgyűléstől. BFL IV. 1105. 25/1869. (február 1.) kgy. sz. BFL IV.1105. 53/1868. (március 24.) kgy. sz.; BFL IV 1106.b. BFL IV.1105. 104/1867. (november 4.), 1/1868. (január 7.) kgy. számok; BFL IV1106.b. 11.773/ 1867. tan. ikt. sz. V ö.: A Hon, 1867. december 30. 315