Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332
NÉZETEK ÉS TÖREKVÉSEK A BUDAI VÁROSPOLITIKÁBAN 1867 És 1873 KÖZÖTT Peregriny Elek felszólalásához." Nyilvánvaló tehát, hogy Stangl esetében a késő aufklerista „szellemi egészségvédelem" elszánt küzdelmének egyik várospolitikai megnyilvánulásával állunk szemben. A közegészségügyet a város szolgáltatási szerepköre által a lakosság higiéniai színvonalának emelésén keresztül előmozdítani törekvő felvetés volt a városi kézen lévő Rudas fürdőt - „a városi vagyonnak ezen gyöngyét" - fejleszteni törekvő szándék. A közgyűlés a lehető legszélesebb körűen értelmezte a városi szükségleteket, amidőn határozatában leszögezte: a városnak „.. .mint tulajdonosnak a nagy közönség egészségügyi igényeinek méltánylása szempontjából múlhatatlanul kötelessége azt lehetőleg fejleszteni is, hogy ennek jótékonyságában minél többen részesülhessenek is". 100 Közoktatásügy Buda „fővárosa" gyakran volt bírálatok tárgya a bal parti városhoz képest elmaradottabb közoktatásügye folytán. S valóban, noha már mind az 1872-es, mind az 1873-as előirányzatban százezres tételeket szerepeltetett iskolai beruházásokra, ezen összegek tényleges folyósítására azonban az egyesítésig már nem került sor. 101 Pest városa az egyesítés évében össz-beruházási költségeinek az 1869. évi 7,9 % helyett immáron 28,1 %-át fordította iskolalétesítésre (mely az össz-költségek 11,9 %-át alkotta). Budán ellenben nemigen történt előrelépés a konkrét cselekvés szintjén, hiszen a közoktatásügyi költségek az 1869-es 7,3 %-hoz képest öt évvel később is csak 7,7 %-ot tettek ki. 102 Ezen adatokat figyelembe véve hat némileg ironikusan a főjegyzőnek az a megállapítása, mely szerint - visszatekintve a közoktatás terén elvégzett munkára - a város „a tanügyre a legnagyobb gondot fordítván, annak emelése céjából semmi költséget sem kímélt". 103 S noha a törvény az állami szerepvállalás kötelezettségét is rögzítette, ennek biztosítására - mintegy 50 ezer forint folyósítása erejéig - már csak 1873-ban került sor. 104 A közvéleménynek a beruházások elmaradása miatti ingerültségét a közgyűlésben elhangzott interpellációk is tükrözték. A majd csak a következő időszakban átadásra kerülő Medve utcai iskola terveivel kapcsolatos túlzott körültekintés, avagy aggályoskodás egyként tükrözi az építtető hatóságnak a korszerűség iránti felfokozott igényét, a törvényi rendelkezéseknek mindenben való megfelelni akarást, s az egyhelyben topogás miatti általános elégedetlenséget. Máltás Hugó, pesti Pesti Napló, 1871. szeptember 5. Reggeli kiadás. BFL IV.1105. 8/1868. (január 7.), 117/1869. (május 5.), 24/1870. (január 11.) kgy. számok; BFL IV.1106.b. 15.793/1870. tan. ikt. sz. Tanügyi kiadási előirányzatok: 1871: 45.702, 1872: 158.430, 1873: 226.708 forint; A tényleges kifizetésre vonatkozó zárszámadási kimutatásokban azonban sem az 1871., sem az 1873. évre vonatkozóan nem találunk adatokat. Fő-zárszámadás; Buda szabad királyi főváros közköltség előirányzata 1873-ra. Buda [é. n.]. Vö.: FABÓ 1998. 63. p. Fő-zárszámadás 124. skk., 181. p.; BFLIV.1302. 38.442/1868. (november 8.) kgy. sz. BOGISICH 1873.20. p. BFL IV.1105. 79/1872. (április 8.), 201/1873. (július 7.) kgy. számok; BFL IV. 1106.b. 4573/1872., 11.607/1873. tan. ikt. sz. 311
