Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

HORVÁTH J. ANDRÁS építész elfogadott tervét megelőzően a város illetékesei külhoni építészek munkáit is szemrevételezték, megsértve ezzel a patrióta érzelmeket: „...dacára annak, hogy ügyes és képzett építészekben helyben bővelkedünk, még is ok nélkül a külföldhez folyamodunk".

105 Am a városatyák dicséretére szolgál, hogy fontosabbnak tartották az iskolaépítés ügyét annál, hogysem azt a Közmunkatanáccsal folytatott rejtett presztízs-küzdelem oltárán áldozzák fel. Ezért, mivel a végleges jóváhagyás előtt egyébként is be kellett a terveket mutatniuk, megjelölték azokat a pontokat, amelyek vonatkozásában valóban kíváncsiak voltak a felettes építési hatóság véleményére. Ezek egyrészt a belső térképzés funkcionális alapkövetelményeire, másrészt az egészségügyi feltételek alakításának mikéntjére vonatkoztak. így állásfoglalást kértek arról, hogy a törvény előírásainak megfelelően az épület számára kiválasztott hely közegészségügyi szempontból egyáltalán elfogadható-e; megfelelő méretűek-e a tantermek (max. 60 gyermek), szárazak, világosak és könnyen szellőztethetőek-e? Továbbá, - s ez jellemző a higiénés elvárásokkal szembeni akkori bizonytalanságra, - kérdésként merült fel az árnyékszékek épületen belüli vagy kívüli elhelyezése, valamint belső csatornázás (!) alkalmazása - nehogy annak „figyelmen kívül való hagyása miatt, az későbben tetemes költségbe kerüljön".

106 A városi közoktatás tárgyi feltételeinek javítását az egyesítés előtti időszakban azonban - mint utaltunk rá - a régi épületek átalakításai, bővítései, kisebb jelentőségű kisajátítások kezdeményezése alkotta.

107 Noha az erőfeszítések korlátozottak voltak, 1872-ben már Buda 14 pontján állott - a vasárnapi iskolákon túlmenően - akár egyosztályos bérlemény, akár többosztályos létesítmény az alapfokú képzés szolgálatában.

108 A törvény kötelezettségként írta elő a népnevelés községi előmozdítását, s a város vezetése is - figyelemmel az átfogó nemzetpolitikai célra, mely szerint „a valódi szabadsághoz csak a helyes népképzés által juthatni" - belátta népnevelési egylet „alakításának ... fontosságát, ..., s annak ... megvalósítására minden segélykezet nyújtani kötelességének" ismerte.

109 A helyi társadalom mozgósítását pedig a magasrendű eszmei célok valóra váltása mellett a szűkös anyagi fedezet bővítési lehetőségei is nélkülözhetetlenné tették. Ezen célból iskolai pénzalapot hoztak létre, felhíva a képviselőket és a polgárságot, hogy „testestől lelkestől annak gyarapítására és növelésére" törekedjék.

110 Túl jól sikerült azonban a társadalmi érdeklődés felkeltése, mivel a várbeli iskolaszék odáig merészkedett, hogy - a törvényes felügyeleti jogon BFLIV.1105. 128/1873. (május3.)kgy. sz. BFL IV. 1105. 181/1873. (július 7.) kgy. sz.; BFL IV.llOő.b. 11.429/1873. tan. ikt. sz.; V. ö.: 1868: XXXVIII. te. 27., 34. §§. BFL IV. 1105. 114/1872. (június 5.), 65/1873. (március 3.), 117/1873. (április 7.) kgy. számok. A városi tulajdonú iskolák megoszlása városrészenként 1872-ben: elemi iskolák, különböző iskolai osztályok: Vár: Bécsi kapu utca, Fortuna utca; Víziváros: Iskola utca, Ötpacsirta utca; Krisztinaváros: Iskola utca; Tabán: Hosszú utca, Iskola utca; Újlak: Bécsi út; Országút: Fő utca; Sváb-hegy; Lipótmező. Rajziskola: Vár, Fortuna utca. Vasárnapi iskolák száma: 6. Addressen-kalender, 1872. 215-216. p. BFL IV. 1105. 99/1867. (szeptember 25.), 46/1869. (március 1.) kgy. sz. BFL IV.1105. 129/1870. (március 7.) kgy. sz. 312