Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

HORVÁTH J. ANDRÁS A magánterületen történő hatósági beavatkozást ugyanakkor csak súlyos közegészségügyi okok igazolhatták: „...a nyári hónapokban a házi sepredéknek több napon át a konyhában való tartása, avagy az udvarokbani fel halmozása a közegészségre hátrányos és ártalmas hatással van, tekintve továbbá, hogy városunk területén Cholera esetek még mindig felmerülnek... "

94 Tényleges fővárosi szerepkör és funkciók kibontakoztatásának perspektívái, a némileg megélénkült közlekedés által felvert por állította előtérbe az utcák locsolásának igényét. A vonatkozó különbizottsági javaslatban a liberális várospolitika elvi célszempontjaira találunk érdekes utalásokat. Ezen érvelés szerint a városi adminisztráció eszközrendszere közvetítő közegként mozdíthatja elő a személyes szabadság alkotmányos biztosítása révén felszínre kerülő különféle társadalmi megnyilvánulásokat, teheti lehetővé ezek kibontakoztatását, érvényesülését, - adott esetben a városon belüli fizikai térváltoztatás körülményeinek megkönnyítésével. A város, mint közhatalom ilyen módon alakítja át konkrét társadalmi jelenségekké a politikai szabadságjogokban rejlő elvi lehetőségeket. A korszak városi közszereplőjének eszmék iránti fogékonyságára jellemző, hogy mindez az utcák locsolása alkalmával vált pregnánssá az érvelésben: „...méltányolva végre korunk azon immár általános uralomra emelkedett elvét, miszerint a polgárisulás egy maga is, de kiválólag s különösen az alkotmányos élet fogalmától áthatott szellemeknek szabad mozgása elutasíthatlanul követeli, hogy a szabadelvüség áldásai ne csak az állampolgárok politikai életére szorítkozzanak, hanem a társadalmi s mindennapi élet térére is kiterjedjenek..."

95 A csatornázás súlyos hiányosságai nem tették elzárkózóvá a városvezetést az újszerű technológiai megoldásoktól sem. így az egyik vállalkozó engedélyt kapott például az emésztőgödrök „...légmentes szivattyú géppel való tisztítására, ... mely ... nem csak szokatlan tisztasággal, hanem még a bűzáramlatnak is teljes kizárásával eszközöltetik".

96 A légtisztaság kérdése, a városnak a kellemetlen szagoktól való megszabadítása, a „miazmák" elleni harc fontos eleme volt a korabeli általános higiéniai törekvéseknek.

97 S ezek mintegy „ideológiai vetületeként", a nagy szekularizációs hullámverés egyik kis tarajaként merült fel a kripták felszámolásának, s városi hullakamrák felállításának látszólag mellékes, futó ötlete. Stangl János, későbbi II. kerületi elöljáró a fentiek értelmében úgy vélte: „...egyik fő tényező az egészséges levegő...biztosítása, s eltávolítása mindannak, ami.. .a levegőt egészségtelenné teszi. Egy illyen az egészségnek ártalmas és bűzt okozó intézmény a kripták intézménye...".

98 Ne kerteljünk: a Deák Ferenc egyházpolitikai javaslatának támogatását is kezdeményező városatyát főként a klerikalizmus elleni harc lehetősége inspirálta. Feltételezésünk bizonyítéka, hogy az említett képviselő a pápai csalhatatlanságról zajlott későbbi vita során is sietve csatlakozott a dogmát a kolerához hasonlóan „megelőzni és elhárítani" szándékozó BFL

IV. 1105. 159/1868. (július 7.), 197/1873. (július 7.) kgy. számok. BFL

IV1105. 116/1869. (május 5.) kgy. sz. BFL IV. 1105. 115/1869. (május 5.) kgy. sz.; BFLIV1106.b. 5909/1869. tan. ikt. sz. Vö. SÍPOS 1998.115-116. p. BFL IV1105. 307/1870. (szeptember 5.) kgy. sz. 310