Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42
VÉGH ANDRÁS 195 Ft-ért Katalinnak, a néhai Barthus varga, budai polgár özvegyének. A torony felújításáról azonban a tulajdonosok nem gondoskodtak és erősen romossá vált. Ezért 1506-ban a tanács behívatta Orbán könyvkötőt (ő Urban Kaym budai könyvárus, akinek 1503-20 között 22 kiadott könyvét ismerjük) és feleségét, Apollóniát, a néhai Gergely vargának Katalintól született gyermekét - akinek a révén birtokolták a házat - és kötelezték őket, hogy egy éven belül állítsák helyre a tornyot. Miután ez nem történt meg, 1509-ben a város úgy határozott, hogy elveszi a tornyot a házzal együtt Orbán könyvkötőtől, újból birtokba veszi, majd a városnak nyújtott sokrétű segítségéért a királyi udvar egyik befolyásos jogászának, petróci Henczelffy István királyi jogügyigazgatónak és unokaöccseinek adja át újból azokkal a feltételekkel, hogy a tornyot helyreállítják, valamint, ha a várost ostromlók zárnák körül, szabad ki- és bejárást biztosítanak a város embereinek a torony védelmére. 71 Henczelffy Istvántól a pannonhalmi bencés apátság vásárolta meg a házat, hogy pontosan mikor, az nem ismert, csupán annyi, hogy 1517-ben már a tulajdonukban volt. 72 A fenti házzal szomszédos volt az az épület, amelyet a pannonhalmi apát és a konvent 1516-ban vásárolt meg Kakas János pécsi őrkanonoktól, a néhai Kakas Mihály budai polgár fiától, valamint anyjától, Ilonától, Kakas Mihály özvegyétől. 73 A házat Kakasék a néhai Varga Fülöp özvegyétől, Ilonától örökölték és szomszédos volt saját házukkal. Az iratból az is kiderül, hogy Kakasék háza szomszédos volt azzal a fent ismertetett másik házzal is, amelyet a szentmártoni apátság Henczelffy Istvántól korábban vett meg. Ebből következően az apátság régibb és most vásárolt házai feltehetően egyazon megosztott telken álltak, és amint látni fogjuk az alábbiakban, az sem kizárt, hogy Kakasék háza is ugyanezen a telken helyezkedett el. A fogalmazvány ugyanis tulajdonképpen építési szabályozás, amely Kakasék kikötéseit tartalmazza a Máté apát által építeni kívánt új épülettel szemben, budai forrásaink között egyedülálló részletességgel. Az irat szerint az apát már megkezdte az építkezést, amellyel elfalazta Kakasék három ablakát, közte a konyháét. Ezért az apát vállalta, hogy a konyha hátsó részén új ablakot nyittat, amelyet nem zár és nem árnyékol el, a kéményt pedig felmagasíttatja, hogy kárt ne tehessen a házakban. Azt is vállalnia kellett, hogy semmiféle ablakot nem nyit Kakasék háza és kertje felé az új épületen, sem a korábban megszerzetten, még a tetőn sem, sőt a meglévőket elfalaztatja, kivéve egyetlen kisméretű, vasráccsal elzárt nyílást közvetlenül a tető alatt. 74 További pontok arra utalnak, hogy az apátság és Kakasék közötti határt ezentúl telekhatárnak tekintik, mivel külön rendelkeztek az esővíz elvezetésről, az emésztőgödör határfal mellé ásásának tilalmáról, valamint arról, hogy az apát 1494. XII. 8.OLDf 274182.; 1509. III. 16.-OLDf 274197.; RÓMER 1877. 49-59.p. A ház szomszédai 1478-ban Sánta Péter és Balázs sarkantyúgyártók voltak, 1494-ben Pál sarkantyúgyártó és a „kolduló szegények". Ez utóbbiak alatt talán egy szegényházat kell érteni. 1517.11. 16.-PRTEIII.204.sz . Kakas János különösen érdekes személyiség, hiszen az általa használt öröknaptárban történeti és csillagászati feljegyzéseket hagyott ránk. Bécsben, Krakkóban, Bolognában és Padovában tanult egyházjogi doktor volt, aki Szatmári György kancellár szolgálatában állt. KUBINYI 1971. A város jogkönyve tiltotta, hogy a szomszéd felőli oldalon ablakot nyissanak a házon. (Ofner Stadtrecht... [1959]. 322.sz.) 30