Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

HORVÁTH J. ANDRÁS A hivatali szigor mindezek mellett és ellenére ugyanakkor természetesen könyörtelen volt: fuggelemsértés, rendreutasítás elleni tiltakozás azonnali elbocsátást vont maga után.

55 S elutasították a fegyelmi úton elbocsátott városi vadász nejének végkielégítési kérelmét is.

56 A városegyesítés eszméje és az azzal kapcsolatos gyakorlati lépések Az együttműködés irányába tett megnyilvánulások Nyilvánvalóan csupán elméletileg választható el a főváros-gondolattól a városegyesítés kérdésköre. Ennek előzményei, megvalósítása és következményei a főváros-történet gyakran elemzett és - legutóbb a 125. évforduló alkalmával - ragyogóan dokumentált fejezetei.

57 Az ott érintett szempontokhoz kapcsolódóan ehelyütt csupán néhány, főként a mentális és az érzelmi viszonyulásra utaló további vonásról ejtünk néhány szót - mintegy oldalfénnyel világítva meg a kérdést.

58 Noha a budaiakban számos fenntartás és szorongás élt az ugyanakkor általuk is kikerülhetetlennek tartott közigazgatási átalakulással kapcsolatban, a bal parti városhoz fűződő érzelmi és akarati viszonyukat ennek ellenére mégis inkább az együttműködőkészség jellemezte. Ezt tükrözi a három város kiküldötteiből alakult bizottság „köztetszéssel" fogadott jelentése, s a közgyűlésnek a tárgyban a Képviselőházhoz intézett felirata is.

59 A budaiak - a pestiekhez hasonlatosan - ugyan jobban szerették volna, ha az egyesítés az érintettek előzetes egyeztetése alapján megy végbe, s meggyőződésük volt, hogy nem a pestiek, hanem ők hoznak áldozatot. Ám a „magasabb politikai és nemzetgazdasági célok" érdekében a közgyűlési többség mégis kinyilvánította: „...nem habozunk egy percet sem szívünknek egy drága álmáról lemondani, önállóságunk egy utolsó sóhaját elfojtani akkor, midőn arról van szó, hogy evvel a közös haza és a nemzet fényének emeléséhez járulhatunk".

60 Az együttműködési készség egyéb más módon, például a különféle városi szabályzatok és rendelkezések, eljárásmódozatok egységesítési szándékában is megnyilvánult. „Az egybevágó érdekek és a napi renden levő viszonyoknál fogva együtt és összhangzó eljárás tekintetéből" határoztak a budaiak Pest város hatóságának a súly- és mértékhitelesítési eljárás egységesítése ügyében kelt megkereséséről csakúgy, mint saját cselédrendészeti eljárásukról, azt „főbb mozzanatai és kényesebb pontjaiban" Pest városéval kívánván egyeztetni.

61 „Prohács Gyula helyettes írnoknak ... a polgármester úrnak egy, a kezelés pontosabbá tételére vonatkozó rendeletének visszautasítása miatt történt azonnali elbocsájtatása". BFL IV. 1105. 111/ 1870. (március 8.) kgy. sz. BFL IV.1105. 111/1867. (november4.); BFLIV.llOó.b 9041/1867. tan. ikt. sz. V. ö.: GÁRDONYI 1913.; BFL IV. 1314. Pest, Buda, Óbuda egyesítésére vonatkozó bizottsági iratok. 1870-1873.; Egy nagyváros... 1998.; GYÁNI 1998. CZAGA 1999. BFL IV.l 105.40/1872. (február 5.) kgy. sz. GÁRDONYI 1913. 195. p. BFL IV.l 105. 372/1870. (november 7.), 16/1871. (február 13.), 39/1871. (március 6.) kgy. számok. 304