Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

NÉZETEK ÉS TÖREKVÉSEK A BUDAI VÁROSPOLITIKÁBAN 1867 És 1873 KÖZÖTT Budának és Pestnek az ingatlan- és lakáspiacon történő lassanként meginduló egységesülésére, ingatlantulajdonosoknak és lakásbérlőknek a két város közötti kapcsolataira, mozgására utal az a közgyűlési határozat, amely a pestivel egyező hónapokban állapította meg a lakbérleti évnegyedeket.

62 Elkülönüléssel szembeni törekvéstjelezakrisztinavárosi nyári színkör felújításakorkinyilvánított azon szándék is, hogy ennek révén a pesti közönség Budára édesgethető legyen, - amely törekvés komolyságát egyébként a Nemzeti Színházzal megkötött szerződés is aláhúzza.

63 Megállapodásra utasította a budai közgyűlés a közös iskolatanács számarányának megállapítására kiküldött bizottság vitatkozó tagjait is, s idomulva a bal parti város eljárásához, ő sem zárkózott el az új szerv költségvetési támogatásától.

64 A gyanakvás csökkentését egyébként szimbolikus és merőben gyakorlati célú kölcsönös gesztusok is szolgálták. Ilyen volt például egy pesti polgárnak a budai szegények számára juttatott adománya, későbbi ideköltözése alkalmából.

65 A hatóság részéről pedig idesorolhatjuk a budaiak meghívását József nádor pesti szobrának, vagy Rottenbiller Lipót főpolgármester arcképének leleplezése alkalmából.

66 Korántsem volt képletes segítség viszont, - s egy „fővároshoz" ugyancsak méltatlan állapotokra utal - a pesti tűzoltók rendszeres, s a budaiak által is nélkülözhetetlennek elismert segítségnyújtása.

67 Az elutasítás gesztusai Vegyük sorra ezek után az akár az egyesítés eszméjével, akár a más életritmusú és végső soron mégiscsak riválisnak tekintett „fiatalos" bal parti várossal szembeni ellenérzéseket. A budai közgyűlés többségi álláspontjától eltérően, egyértelműen elvetette az egyesítés eszméjét az Andaházy László és Gombár Tivadar vezette képviselői csoport. Az eljárásmód tekintetében hangoztatott legfőbb kifogásaikat - mely szerint valójában nem is maguk a városok egyesülnek, hanem csupán egyesítik azokat - tartalmi oldalról főként az igazgatási funkciók elvesztéséből „...habár közgyűlésünk Pest v. hatósága által újabban módosított lakbérleti évnegyedek célszerűségét tökéletesen belátni nem képes, mindazonáltal azon szoros kapcsolat és érintkezésnél fogva, mellyel fővárosunk lakossága P. v. lakosságával áll, a kgy. a szabályokban meghatározott lakbérleti negyedéveket j

an., ápr., júl., és okt. hónapok elsejéről - febr., május, aug. és nov. hón. elsejére áthelyezendőknek...[elfogadja]" BFL

IV. 1105. 266/1868. (december 28.) kgy. sz. BFLIV.1105. 85/1871., 102/1871. (május 8.) kgy. számok. BFLIV.1105. 111/1869. (május 5.), 6/1871. (január 2.) kgy. számok. Bainviller Ker. János pesti polgár budai ingatlanvásárlása alkalmából és majdani Budára költözése alkalmából 100 ft-ot adományoz a városi szegényeknek. BFLIV.1105. 156/1872. (augusztus 5.) kgy. sz. BFL IV.1105. 96/1869. (április 18.), 238/1871. (november 10.) kgy. számok; BFL IV.llOö.b. 16.924/1871. tan. ikt. sz. Légrády Sándor interpellációja: „tűzvész esetén a pesti tűzoltók segítsége nélkül a legnagyobb szerencsétlenség történhetne". Gombár Tivadar interpellációjára: „...hogy történhetett, hogy az utolsó várbeli tüzeseméi egy városi fecskendő sem jelent meg...?" Házmán polgármester ezt választolta: „...ez a közönség egykedvüségének felróható, miután senki lovakat adni nem akart..." BFL IV. 1105. 37/1871. (február 20.), 145/1871. Gúlius 10.), 541/1871. (december 19.), 14/1872. (január 8.) kgy. számok. 305