Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

NÉZETEK ÉS TÖREKVÉSEK A BUDAI VÁROSPOLITIKÁBAN 1867 És 1873 KÖZÖTT A mödernitására oly büszke Pest ellenben, amely persze a rendi eredetű polgárjog adományozását sem igen kultiválta akkoriban már - noha elvileg egyetértett vele - a városok helyzetének végleges rendezéséig elutasította Matolay Elek hasonló tárgyú indítványát... 37 Az alkalmazottak - lojalitás, teljesítményelv, szolgálatéthosz A városi hatóság a hatályos városi törvény (1848:XXIII. te.) alapján 1869-ben véglegesített ún. „Házszabály" (tulajdonképpen ügyrendi szabályzat) alapján fejtette ki képviseleti tevékenységét. 38 Ennek első tervezetét még 1848-ban Pest városa alkotta meg, amelyet 1861-ben, majd 1867-ben módosítottak. A jogtörténet által behatóan elemzett pesti házszabály több más városi önkormányzat hasonló szabályzatának, sőt a néhány évvel későbbi önkormányzati törvényeknek is mintául szolgált, nem beszélve az egyesített főváros későbbi szervezési szabályrendeletéről. 39 Az ezen szervezeti keretek között zajló várospolitika fórumán igen gyakran kerültek szóba magukkal a működtetőkkel, illetve a városi intézményrendszer működési feltételeivel kapcsolatos, a korabeli gondolkodásmódba is betekintést engedő ügyek. Az évtized második felében megsokszorozódott szolgáltatási feladatok, a városi hivatalok és a lakosság között megnövekedett érintkezési felületek mindkét város esetében a létszámkeretek bővítését, az új helyzethez való alkalmazkodás szükségességét állították előtérbe. Noha a rendszeres kiadások legnagyobb részét mindkét esetben a személyi kiadások jelentették, az arányok mégis eltérőek voltak. Míg Pesten a javadalmazások a fenntartási és működtetési kiadások körén belül a költségeknek csupán az egyharmadát alkották, addig Budán 1869-ben ez az összeg képezte a kiadások abszolút többségét (51,7 %). 40 A különbség természetesen a két városi intézményszervezet eltérő jellegével magyarázható. A jobb parti „fővárosban" ugyanis a városházi törzsszemélyzeten, az egyes városrészi albíróságok csekély létszámán kívül, csak a kórház, a főreál, a Várszínház, néhány iskola, a laktanyák és a plébániák, no meg a Rudas fürdő fenntartása képezett dologi kiadásokat. Ami a szervezeti kérdéseket illeti, a város képviseleti szerve, a közgyűlés nem csak elvi szinten igyekezett biztosítani a maga számára az önkormányzati jogokat, hanem annak számos állandó és ad hoc bizottságai részletes vizsgálataikkal, a tanács kontrollja mellett, a városházi előterjesztések megalapozottságát is hivatottak voltak garantálni. Jól fejlett testületi szellem dominált a régi, archaikus városigazgatásban, amely a bizottságok túlburjánzása formájában is megnyilvánult, s erőteljesen befolyásolta a személyi döntéseket. Az egyén különleges alkalommal mentesülhetett csak a közösségi kontroll alól; ez esetben viszont szinte korlátlanul gazdálkodhatott az egyszer megszerzett erkölcsi tőkével. Ennek példája a közmegbecsülésnek örvendett BFL IV. 1302. 7585/1868. (március 4.) kgy. sz. BFL IV. 1302.Ï170/1867. (július 19.) kgy. sz.; IV.1105. 19/1869. kgy. sz. KAJTÁR 1992. 60-68. p.; RUSZOLY é.n. Az alábbiak az 1869. évi zárszámadási adatokra vonatkoznak (Buda szabad kir. főváros közköltség előirányzata 187l-re; Számadási kimutatás szab. kir. Pestvárosa összes pénztárai forgalmáról 1869­dik évben. Pest. 1870.) 301

Next

/
Thumbnails
Contents