Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

HORVÁTH J. ANDRÁS Házmán Ferenc polgármester felmentése a „currens és kevésbé fontos ügyek" intézése alól, Deák-párti országgyűlési képviselővé választása folytán. A mind a tanács, mind a közgyűlés elnöki tisztét betöltő, a lakosság által választott, tekintélyes polgármester gyakori távolléte ugyanakkor valószínűleg nem nyomasztotta, hanem inkább fokozta a közgyűlési aktivitást.

41 A fizetett és tiszteleti jellegű városi hivatalokra részint a közgyűlés, részint a városi tanács választotta, illetve nevezte ki az arra alkalmasakat. A szakhivatali feladatokra a közgyűlés a tisztviselőket általában többes kijelöléssel, a testületi posztokra közvetlenül választotta.

42 Az önkormányzat 1867-es újjászervezése alkalmával egy negyven tagú szervezőbizottmány működött együtt a tanáccsal az alacsonyabb hivatali állások betöltésénél, amelyet azután a közgyűlés változtatás nélkül jóvá is hagyott.

43 Árgus szemekkel figyelte a képviselőtestület a tanács kinevezési gyakorlatát, s jellemző a közéleti aktivitásra, hogy olyan stratégiai jelentőségű állás betöltése esetében is, mint például a közkórház gondnoka, a képviselőtestület elvetvén a tanács javaslatát, heves vita után végül az elnök szavazatával volt csak képes dönteni.

44 Mind az erkölcsi vonatkozásokra, mind a gyakorlati alkalmasság szempontjaira súlyt fektettek a kinevezéskor. így például míg a budai zálogbiztosi állásra jelentkező Stóics Gerő csak azután kaphatta meg az áhított posztot, miután bebizonyosodott róla, hogy „a több oldalról tett kifogások ... tévedésen alapulnak, s teljes hiteles okmányokkal be van bizonyítva ... hogy fedhetlen jellemű s hogy ellene erkölcsi és rendőri tekintetben kifogás soha nem volt,"

45 - addig az aljegyzői állomásra jelentkező Sztankovits György esetében jogi képzettsége mellett azt vették figyelembe, hogy „...ügyvédi irodában is dolgozván, magát gyakorlatilag is kiképezte...".

46 Noha Buda esetében a városépítési és építésrendészeti feladatok Pestnél szűkebb körűek voltak, mégis a város vezetése igyekezett megfelelő műszaki képzettségű kádereket biztosítani mérnöki hivatala számára. Ezért nem díjnokokat, hanem fix fizetésű műszaki segédeket alkalmazott erre a feladatkörre - „...mivel díjnokságra ügyes, fiatal technikusok mai napság csak alig vállalkoznak..."

47 Rendies, patríciusi jellegű szemléletmód; a helyi társadalmi érdekek érvényesítésének szándéka; s az egyén személyes teljesítmény alapján történő minősítése együttesen voltak fontosak Christen Gyula tiszteletbeli főorvossá történt megválasztásakor. Egyként lényeges volt, hogy „...egy régi érdemes budai családnak ivadéka", továbbá, „hogy helyben már hosszabb idő óta a szenvedő CZAGA1999. 110-111. p. Az albírákat és albírósági ülnököket a közgyűlés kijelölés nélkül, az albírósági jegyzőket a tanács már hármas kijelölés alapján választotta. BFL IV.1105. 5/1867. (május 24.), 46/1867. (július 22.). kgy. sz. BFL IV.1105. 33/1867. (július 8.), 45/1867. (július 22.). kgy. számok. BFL IV.1105. 73/1870. (február 8.) kgy. sz. BFL IV.1105. 185/1868. (augusztus 3.) kgy. sz. BFL IV. 1105. 110/1868. (június 2.) kgy sz.; 5979/1868. tan. ikt. sz. BFL IV1105. 119/1870. (február 21.) kgy. sz. 302