Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42

KÖZÉPKORI VÁROSNEGYED A KIRÁLYI PALOTA ELŐTERÉBEN A nagyméretű előudvar előtt elterülő városrész ebben a korszakban egyre inkább az udvar előkelőinek városi házaival telt meg. Az írott források a XVI. század elején már viszonylag nagyobb számban állnak rendelkezésünkre és segítségükkel részletesen megismerhetjük számos ingatlan történetét. Áttekintésüket érdemes utcánként elvégezni, kezdve a Szent János utca keleti oldalán és így haladva nyugat felé a Szent Zsigmond utca nyugati házsorához. A ferences kolostor továbbra is országos szerepet betöltő, fontos intézmény maradt. 1444-től a magyarországi obszerváns rendtartomány vette át a kolostort és annak egyik központja lett, falai között lakott egy időben Marchiai Szent Jakab és Kapisztrán Szent János.

67 Itt működött a rendtartomány hittudományi főiskolája is, amelynek tanárai között tarthatjuk számon Temesvári Pelbártot és Laskai Osvátot, a középkori magyar egyházi irodalom két kiemelkedő jelentőségű személyiségét. A régészeti feltárásokon a kolostor kései életének csak kevés maradványa látott napvilágot. Említésre érdemes a Sándor-palota keleti szárnyában eredeti helyén feltárt, bár erősen sérült, reneszánsz ajtó, amely ritka emlékként a kolostor kései falai közül vészelte át az évszázadokat. A tárgyi emlékek közül kiemelkedik Vémeri Zsigmond királyi kincstartónak a templomban épen talált sírköve 1500-ból.

68 A kolostor északi szomszédságában a Szapolyai család háza emelkedett, amelyet egy kisebb köz választott el a kolostor épületétől. A házat feltehetően a Mátyás király kegyéből meredeken ívelő pályát befutott Szapolyai Imre és István szerezték 1467 előtt. István fia, Szapolyai János királlyá választásáig budai tartókodásai idején e házban lakott. Az épület egyes részleteit az újkori karmelita kolostor alatt az 1960-as években tárták fel.

69 A Szapolyai-ház északi oldalán osztott tulajdonú polgárház állt. 1503-ban Ceglédi András budai kanonok zálogba vett itt egy fél házrészt Olasz Márton szabótól 32 Ftért, amelyet az korábban Szakács Mátétól vásárolt. A zálogot feltehetően nem sikerült megváltani, mivel négy évvel később ugyanezt a házrészt a kanonok a budai káptalan Szent Kereszt oltáránál létesített misealapítványára hagyta.

70 Mindkét esetben Gáspár nyergest és Zalai Szabó Pált nevezték meg szomszédnak, akik feltehetően a ház többi részeit birtokolták. Kissé távolabb, már a Szent János-kapu környékén emelkedett az a ház, amelyet egy érdekes eljárás miatt az átlagosnál jobban megismerhetünk. Egy 1509-ben kiállított városi oklevélben azt olvashatjuk, hogy 1478-ban az akkori városi tanács átadott a néhai Polyák (Polonus) Miklós budai polgárnak és feleségének, Erzsébetnek egy bizonyos romos tornyot - amely házukhoz csatlakozott - azzal a feltétellel, hogy a tornyot alapjától a tetejéig felújítják. A házat - és minden bizonnyal vele a tornyot is, amely a városfal tornya lehetett - 1494-ben az akkor már özvegy Erzsébet eladta 67 GYÖRFFY 1973; KUBINYI 1973. 77. 188.p. 68 Az ajtó a kutatások lezárulta után, a palota helyreállítása közben bukkant elő 2001-ben. Dokumentálását Kovács Eszter végezte. A Vémeri sírkő: ALTMANN 1994. 9.kép. 69 1467. III. 21.-OLDl 16509.; 1524. V. 23.-OLDl 23.112.; 1524. XI. 14-OLDl 24.002.; 1525. VIII. 8. - OL Dl 24.172.; Gerő Győző közöletlen ásatása, ld. GERŐ 1964. 321.p.; GERŐ 1971. 392.p. 70 1503. II. 3. - OL Dl 106026.; 1507. III. 28. - OL Dl 106031. 29