Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - B. Perjés Judit - B. Kozocsa Ildikó: Egy török kori amulett restaurálása 263-269

EGY TÖRÖK KORI AMULETT RESTAURÁLÁSA A tekercs bontásának megkezdése Egyre rosszabb állapotú részek bontás közben (fotó: B. Perjés Judit) (fotó: B. Perjés Judit) A kibontott vászon darab (fotó: Bakos Margit) alatta a papír anyag szintén nyirkos volt - de nem vizes. A föld-szennyezett papír rostanyaga igen gyenge megtartású. Bontás közben kiderült, hogy három részből készítették

6

. A kör alakú végeket apró, törmelékes göbök formájában viszonylag vastag, fekete elszíneződés borította, amely a kibontás során a textil- és papírszéleken is több helyütt rajta maradt. Úgy tűnt, mintha a feltekercselés befejeztével levédtek volna valamilyen anyaggal. Ez a fekete termék a vizsgálat eredménye szerint vasat, rezet, magnéziumot, alumíniumot, szilíciumot, foszfort, ként, klórt és kalciumot tartalmazott, azonban nem volt eldönthető, mi is az. Az anyag pontosítására röntgendiffrakciós vizsgálatot javasoltak.

7 A kis henger kibontása után, a papírkézirat anyagát és a festékeket is megvizsgáltattuk.

8 A papíranyag mikroszkópi, morfológiai, kémiai vizsgálati eredményei azt mutatták, hogy a rost összetétel nem tartalmaz az európai papírkészítés anyagaitól eltérő elemeket. A minta anyaga len és kender rostokból áll, közepes és rövid, nem foszlatott rost részekből. Enyvezetten, ecsettel, megfelelő sűrűségű festékkel írtak rá. A tekercs kibontását B. Perjés Judit kezdte meg, a munkálatokat B. Kozocsa Ildikó folytatta. A vizsgálatokat Járó Márta vegyész (Magyar Nemzeti Múzeum) és Tóth Attila (MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet) végezték. Optikai mikroszkópos szemrevételezés után a mennyiségi elemösszetétel megállapítására elektronsugaras mikroanalízis (EDS) történt közvetlenül a minta felületén. A papír anyagát Nemes Takách László vizsgálta, a festékanyagot Járó Márta értékelte ki EDS vizsgálati módszerrel. 265