Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kovács Eszter: A budai ferences kolostor a török korban 241-262

KOVÁCS ESZTER A padlószint feletti feltöltésben épülettörmelék, nagy mennyiségben égett fadarabok és deszkák,

55 jellegzetes hódoltság kori kerámia (talpas tál, tálka alakú zöld és sárga mázas kályhaszemek, tál alakú négyszögletes kályhaszemek, fazekak, szürke korsók töredékei), vaseszköz (szögek, szekérrúd végének vasalása,

56 kőfaragó csákány, kőfejtő kalapács,

57 ajtó- vagy ládavasalás, kampó, patkók, vaskések, díszes késnyél), a feltöltés legfelső, anyagában el nem különíthető részében kevés XVIII. századi kerámia is előfordult.

58 A nagy mennyiségű égett fa és a szögek

59 alapján gyanítható, hogy a falak felmenő része fából készülhetett, esetleg a tetőzetet is fával javították. Az épület pusztulása az 1680-as évek ostromaihoz köthető. Erre utalnak az erős égésnyomok, és a feltöltésben található vékony falú, vörös sávos festéssel díszített, a XVII. század második felére keltezhető fazék,

60 egy keréklakatos puska elsütőszerkezete és egy mozsárhoz készült bomba töredéke; mindkettő nyugat-európai gyártmány, használatuk a XVII. századra tehető,

61 valamint I. Lipót (1657-1705) bécsi ezüst kétpfennigese 1683-ból,

62 ami közvetlenül a padlószint felett került elő. Kályha vagy kemence alapozását, esetleg erre utaló tapasztásdarabokat nem találtunk, így az épületet feltételezhetően nem lakás céljára használták, valószínűbb a gazdasági funkció. A 46. helyiségben talált, egyik szélén kővel kirakott égetőhely, a 48. helyiségben lévő kisebb égetőhely és a mellette található finom homok (öntőhomok?) alapján kisebb kovácsműhely lehetett a hozzá kapcsolódó istállóval, kocsiszínnel. Innen kerülhettek a földbe a szekérvasalások, a patkók és a kisebb (4-5 cm hosszú) vékony szögek.

63 Szintén a gazdasági szerepre utalhat a 48. helyiség északi végében feltárt, az agyagpadlóba mélyülő karólyukak eddig értelmezhetetlen sokasága. „ ...A városban korábban fényűző házak épültek, melyekben magyar főurak laktak; az épületek részben leomlottak és romba dőltek, részben gerendákkal aládúcolták és befoldozták őket, s legtöbbjüket török katonák lakják...." MITROVICEI 1982.27. p. „ ...Nagyon fájlalható, hogy a szép város disznó- és kutyaóllá változott, mert a szép épületeknek, amelyek - akárcsak Bécsben - vasrácsokkal, szép udvarokkal voltak díszítve, már csak a külső falai vannak meg. Ehelyett a mostani bódékat építették, benn fekszenek, mint a disznók, a kutyák. A legszebb vasrácsos kőboltokat sárral tapasztották be...." KOVÁCS 1986. 133. p. A deszkák dendrokronológiai vizsgálatát Grynaeus András végezte el. Az eredményül kapott 56 évnyi sor jelenleg még nem kapcsolható, „lebegő" sort alkot, egyezést mutatva a Muhi középkori mezőváros területén feltárt 512. str. számú kút adatsorával. Leletanyag hiányában azonban nem volt pontosan keltezhető. (Grynaeus András szíves szóbeli közlése.) 56 BALOGH 1966.1. tábla. A többi szekérvasalás nem határozható meg pontosan, a szekéren több helyen is felhasználhatták azokat. 57 NAGY 1964. 20., 22. kép 58 Pl. folyatott mázas díszítésű tál és habán kancsó töredéke. A szögek mérete és alakja is igen különböző; leggyakoribbak a nagy, szögletes fejű, 10-12 cm hosszú nagyobb és a szétkalapált fejű, 6-7 cm hosszú kisebb darabok. 50 GERELYES 1991. 30., 37. p. 1 KALMÁR 1971. 163-165., 197-200. p. Valamint egy kisebb méretű, tüskés lándzsacsúcs, kora pontosabban nem határozható meg. (24. kép) 52 HERINEK 1972. katsz. 2050 Az ásatásból előkerült vasanyag döntő többsége a Sándor-palota e három helyiségéből származik. 248