Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kovács Eszter: A budai ferences kolostor a török korban 241-262

A BUDAI FERENCES KOLOSTOR A TÖRÖK KORBAN 253. számot kapták.

31 A kaszárnyákat 1786-ig használták katonai célra, majd 1803ban gróf Sándor Vince vásárolta meg a két épületet a Kamarától.

32 A ferencesek magyarországi történetéről a mai napig megjelent egyetlen összefoglaló mű Karácsonyi János rendtörténete. A szerző több kézirat

33 és levéltári adatok alapján írta meg a rendtartományok és ezeken belül az egyes kolostorok történetét.

34 Budapest török kori történetét és hétköznapi életét Fekete Lajos foglalta össze

35 korabeli történetírók, utazók írásait és törökországi levéltári adatokat is felhasználva munkájához. Megállapításainak nagy része máig helytálló.

36 A topográfiai munkák közül az egyik legkorábbi Rupp Jakab tanulmánya, amelyben a szerző saját levéltári kutatásainak alapján állította össze Budapest helyrajzi történetét. 0 a Szent János-templomot a Mária Magdolna-templommal (1817 óta Helyőrségi-templommal) azonosította.

37 A Szent Zsigmond-templom helyét Rupp a valósághoz híven állapította meg, de két patrocíniuma miatt (a másik Szűz Mária volt) a prépostság bővítését feltételezte, amely új templom építésével járt együtt, s szerinte a Boldogasszony kisebb egyháza állt volna a mai Várszínház helyén.

38 A forrásokban szereplő Szent János-templomról úgy vélte, hogy az nem azonos a ferencesek templomával, és patrónusa Keresztelő Szent János volt. Mivel a leírások alapján a templom a Szent János-, más néven Vízi-kapu közelében állt, a szerző közvetlenül a kapu mellé, attól délre lokalizálta.

39 Rupp tévedését, legalább is a Szent János-templom vonatkozásában, Némethy Lajos igazította ki. Munkájában levéltári adatokat és a korabeli metszetek ábrázolásait használta fel, melyek egyértelműen igazolják a templom helyét.

40 Pataki Vidor Buda középkori helyrajzáról szóló tanulmányában

41 megpróbálta felvázolni a Szent János utca középkori szerkezetét a házakkal és tulajdonosaikkal. Feltételezése szerint a ferences kolostort alakították át a török korban Pasa-palotává. A Sándor-palota helyére a Rozgonyi család házát tette.

42 Ásatásokat először Gerő Győző végzett a területen 196l-l 966-ban. A Színház utca 5-9. szám alatt (a karmelita kolostor épületében) és az épületektől keletre húzódó 31 NAGY 1971.; WEIDINGER - HORLER 1956. 32 A helyükre emelt Sándor-palota építéstörténetéről ld. Farbaky Péter tanulmányát. Analecta Franciscana, Kosa: Antiquarii provinciáé s. Mariae in Hungária ordinis Minorum s. p. n. Francisci strictioris observantiae collectanea. 1774., Toldy: Analecta 34 KARÁCSONYI I., II. köt. 35 FEKETE 1944. A könyv tizedik, művészetekről szóló fejezetét Genthon István (építészet), Bárányné Oberschall Magda (iparművészet) és Garády Sándor (agyagművesség) írták. RUPP 1868. 110-112. p. Tévedése visszavezethető a már említett okokra. 38 Uo. 122-126. p. 39 Uo. 120-122. p. 40 NÉMETHY 1878. 7-12. p. 41 PATAKI 1950. Itt jegyzem meg, hogy a tanulmány 11. képén található térkép a szöveghez képest is igen pontatlan. 245