Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kovács Eszter: A budai ferences kolostor a török korban 241-262
KOVÁCS ESZTER 1686-ban Buda visszafoglalása után már csak a templom épületét tudták pontosan azonosítani. 22 Patrocíniuma és az, hogy melyik szerzetesrendhez tartozhatott, feledésbe merült. Ennek oka az volt, hogy 1541 után a Mária Magdolnaplébániatemplom maradt Buda egyetlen keresztény temploma, ahol a hívek lelki gondozását 1596-ig ferencrendiek végezték, 23 ezért ezt a templomot ők kérték és kapták meg 1690-ben. 24 A visszatelepülő szerzetesrendek közül először a jezsuitáknak adták a területet, akik nem sokkal később továbbköltöztek a Nagyboldogasszony-templom mellé. A karmeliták azonban 1692-ben azzal a kéréssel fordultak a Kamarához, hogy számukra a Vízi-kapu mellett egy nagyobb telket biztosítsanak, mivel nem csak a lakosság, hanem a katonaság részére is tartanának istentiszteletet. Kérésüket elfogadták, és 1693-ban megkezdték a templom helyreállítását és attól északra a kolostor megépítését. 25 1784-ben II. József feloszlatta a rendet, a szerzeteseket kiköltöztette a kolostorból, a berendezési tárgyakat elárvereztette. A templomot a bécsi kancellária kérésére színház építésére engedte át. 26 A színház 1787-ben nyitotta meg kapuit, és 1924-ig működött, amikor is az életveszélyessé vált karzat miatt, az előadásokat betiltották. 27 A színház bezárása után katonai raktár volt, a második világháború után üresen állt. 1977-ben felújították, azóta újra színházként működik. A templomtól délre Fontana 1686-ban készített térképén egy kör alaprajzú épület látható a templom fala mellé építve, valamint egy téglalap alapú tömb jelzi a beépítettséget, az épületekről azonban nem kapunk pontosabb információt a háztömbök elnagyolt ábrázolása miatt. 28 Hauy 1687-ben készített felmérése itt öt telket jelöl 346-350. számozással. 29 Miután a terület a Kamara tulajdonába került, az öt telket összevonták és két párhuzamos kaszárnyaépületet emeltek rá, amelyek 1692-re már állhattak. 30 1696ban összeírták a vár telkeit (Zaiger über die Vöstung), az említett épületek a 252. és épület: hárem kapuja tövében egy ólomtetejű magas kupola alatt Gázi Ahmed bég van eltemetve. ..." KARÁCSON 1904. 243. p. „ ...Egyetlen csorgója a pasa palotája dsámijának háremkapujánál, Ahmed bég mauzóleuma mellett levé egy csövű jó vizű csorgó. A vizét alulról a Dunából egy ügyes frenk mesterember úgy vezette fel, hogy mesterségén az ész elbámul. ..." Uo. 243-244. p. Ezt a csorgókutat a „frenk mester" Kodzsa Musza pasa (1631. okt-1634. jún., 1637. febr-1638. febr., 1640. febr-1644. márc.) megbízásából készítette. FEKETE 1925.410. p. Az újkori városrendezés nyomán bomlott meg a régi utcarend, ekkor került a köz (ma Színház köz) az épületek közé. Fekete Lajos a templom átalakítását a mezőkeresztesi csatához és Eger bevételéhez köti. Innen eredhet egyik neve, a Fetih dzsámii (Győzelem dzsámija). FEKETE 1944. 87. p. KARÁCSONYI I. köt. 155. p. Az újjáépített templomot 1736-ban szentelték fel. CLAUDERNÉ1943. 165-168. p. A színpad Kempelen Farkas tervei alapján épült meg. VLADÁR1943. 171-175. p. BUBICS 1891. WEIDINGER - HORLER 1956. Ld. 25. jegyzet 244
