Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kárpáti Zoltán: A Szent Zsigmond-templom és környéke : régészeti jelentés 205-240
A SZENT ZSIGMOND-TEMPLOM ÉS KÖRNYÉKE A templom belső elemeit, így a délnyugati hajópillért viszont a már betömött 5. pince rétegeibe alapozták Az építkezés során rombolták le a délebbi épületeket is, pincéiket nagyrészt azzal az anyaggal tömték be, amely a templom azon részeinek alapozásának kiásásakor keletkezett, amelyek alá nem esett pince. Erre utalt, hogy a 3. pince betöltése a jelentős mennyiségű márgát tartalmazott. Mindez az írott források tükrében az alapítást követően, de 1417 előtt ment végbe. 60 Feltárásunk eredményei egyértelműen azt mutatták, hogy ezzel egy időben a templomtól délre lévő házakat is megszüntették. 61 Úgy vélem, mindez egységes téralakítási koncepció része lehetett. A terület északi főelemét maga a templom alkotta, a délit pedig a Szárazárok mögötti királyi palota együttese. A két végpont között helyezkedett el a polgárházak között felépített királyi ház, az újonnan azonosított Friss-palota. 62 Tehát feltételezésem szerint a Szent Zsigmond-templomtól délre elterülő részt, azaz a korábbi Zsidó és Szent János utca által közrefogott területet egyetlen, szabad térré alakították. Mindez azt jelenti, hogy a mai Szent György tér őse, ha csak időlegesen is, már Zsigmond király korában kialakult. Talán tudattalanul, de már a korábbi történeti irodalomban is felmerült, hogy a templomtól délre tér helyezkedett el. Visszafelé haladva az időben Székely György a templom topográfiai kutatástörténetének összefoglalásakor említi, hogy történeti és régészeti kutatásának eredményei egyértelműen bizonyították, hogy a „budai Zsidó utca (utóbb Szent Zsigmond utca) és a Szent János utca déli végénél építette Zsigmond a templomot, s ott a teret ugyancsak Szent Zsigmondról nevezték el." 63 Zolnay László Szent Zsigmond piacát említi a vár előterében, a mai Szent György téren. 64 A templom helyének meghatározását Kubinyi András, aki a város történetét összefoglaló monográfiában végezte el, ugyancsak teret említ a templomtól délre. 65 A templom alapítástörténetét részletesen feldolgozó Kumorovitz L. Bernát a régészeti és topográfiai kutatásokat is felhasználva írja le, hogy az egyház prépostsággá szervezése a XV. század közepéig lezárult. A templomról kapta nevét a hozzá vezető utca, illetve az „előtte lévő tér". 66 Gerő Győző a templom török kori beazonosításakor ugyancsak a templomról elnevezett teret említ. 67 A felsorolt tanulmányok alapvető forrásmunkája volt Pataki Vidornak a város topográfiai alapkutatására vonatkozó eredményei. A krónikairodalomra hivatkozva ő maga Ekkor a kápolna első ismert kanonokja királyi adományban részesült. KUMOROVITZ 1963. 143.p. 126.J. A pincékből előkerült leletanyag egyezése a templom alatti épületekével, valamint feltöltésük iránya, a betöltés anyagának konzisztenciája, azaz, hogy nagy mennyiségben tartalmazott humuszt és márga altalajt. Magyar Károly a Koldus-kapu toronyépületét régészeti, építészeti, történeti források és ábrázolások alapján azonosította a korábban a Szárazárok déli oldalához helyezett palotával. MAGYAR 1992. 57-92.p. SZÉKELY 1999. 15. A tér kifejezést az irodalom elsősorban a palota előtti részen, a két utca találkozásánál használja, tehát nem kifejezetten a Szent Zsigmond-templom déli oldalára. ZOLNAY 1982. 346., 362.p. KUBINYI 1973. 16.p. KUMOROVITZ 1963. 110., 129.p. GERŐl959.217.p. 225
