Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kárpáti Zoltán: A Szent Zsigmond-templom és környéke : régészeti jelentés 205-240
KÁRPÁTI ZOLTÁN is Szent Zsigmond teret ír. 68 Némethy Lajosnak elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy elsőként bizonyította és hívta fel a figyelmet arra, hogy a mai Szent György tér és a középkori nem ugyanaz, azonban a krónikairodalom alapján ő is „sz. Zsigmond terének" határozta meg a Zsigmond palotája előtti teret. 69 Vajon honnan származik, és mit takarhat a toposzként újra és újra felbukkanó Szent Zsigmond tere? A krónikairodalomban Hunyadi László lefejezésének helymegjelölése kapcsán Thuróczy szerint Hunyadit a budai vár elé vezették és a Friss-palotával szemben lefejezték. 70 Bonfini, a Zsigmond palotája előtt szélesen elterülő utcát jelöli meg helyszínként. 71 Galeotto, Mátyás királynak a cseh Holubárral vívott párviadala során említi, hogy az esemény a Szent Zsigmond utcában történt. 72 A fenti hivatkozások - Némethyig követve - azonban a szélesen elterülő utcát fordítják térnek, illetve kritika nélkül átveszik, és így lesz a Szent Zsigmond utcából Szent Zsigmond tér. Mindezek ellenére az említett írott források közvetve lehetségesnek tartják a tér meglétét, amely már az alapítást követően létrejöhetett volna a vár felé haladó két utca torkolatában. 73 Zsigmond király palotaépítkezése és a Szent Zsigmond-templom, mint a reprezentáció egyik fontos eleme feltehetőleg egységes építészeti koncepción alapult. 74 Az egységes rendszerű térnek csak addig volt jelentősége, amíg a templom része volt a királyi kápolnaszervezetnek. Természetesen felmerül a kérdés, miszerint ebben az esetben hogyan illeszthetők be e rendszerbe a templomtól délre feltárt hódoltság és barokk kori betöltésű pincék? A feldolgozás jelen fázisában az a válasz tűnik elfogadhatónak, hogy ezek az építkezések Zsigmond halála után kezdődhettek meg. Ennek egyik oka lehetett, hogy amikor a XV. század második felében a társaskáptalan kivált a kápolnaszervezetből, a prépostnak szüksége volt külön házra, amelynek helyéről 1514 novemberében értesülünk. Ennek alapján biztos, hogy az a templom déli oldalán és a Szent Zsigmond utca keleti felén, tehát a Friss-palota és a Szűz Mária-egyház között helyezkedett el. 75 PATAKI 1950. 274.p. NÉMETHY 1885. 293.p. „assignâtes ac sub multorum custodia armatorum ante castrum Budense in oppositum atrii Friispalotha denominati deductus pariterque ibidem et decollates est." Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum. (ed.: Galántai, Elisabeth - Kristó, Julius) Bp., 1985. 279.p. „ante Sigismundi palatia late difrunditer;" Antonius Bonfinius: Rerum Ungaricarum decades. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. Saec. XV. (ed.: Fógel, József- Iványi, Béla - Juhász, László) Lipsiae (Lipcse), 1936. III. 197.p. „in piatea enim divi Sigismondi actum est." Galeottus Martius Narnensis: De egregie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Mathiae ad ducem Johannem, eius filium liber, (ed. Juhász, László) Lipsiae (Lipcse), 1934. 15.p. Lásd Végh András tanulmányát: Középkori városnegyed... Természetesen több tényező is szerepet játszott a templom elhelyezésében: a kiemelkedő tereppont, a Zsigmond apja, IV. Károly császár nürnbergi Istenszülő Szűz Mária-kápolnájával hasonló alapítási körülmények. Mindkettőt zsidó negyed területén építették. VÉGH 1999. MAGYAR 1992. 62.p.; 66. 56. j.; KUMOROVITZ 1963,129.p.; PATAKI 1950. 299.p., 111. j. 226
