Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42
VÉGH ANDRÁS egymást követő, nagyméretű díszudvarból és az azokat körítő épületcsoportokból állott, amelyek közül a nagyobbik, északi felépítése során már bizonyosan a polgári városrész házait kellett kisajátítani és felszámolni. A hatalmas udvar északi végén sziklába vágott mesterséges árokkal (a mai Szép Ilonka-kút előtt húzódó ún. II.szárazárok,) választották le a királyi palota területét a város területétől, az ároktól délre eső házakat lebontották, ezáltal mintegy 8-10 telket megszüntettek. Az ásatások ráakadtak a bontási munkák nyomaira, így például a Csonkatorony keleti homlokzata előtt közvetlenül kisméretű pincét és a hozzá csatlakozó falrészleteket tártak fel az 1950-es években. 33 A város főteréről a királyi udvarhoz vezető két utca a palota új épületszárnyainak felépülte után közvetlenül a várost és a palotát elválasztó árok hídja előtt egyesült. Az utca keleti és nyugati oldalán még a korábbi telkeken épült házak álltak, dél felé a híd helyezkedett el, amely fölé a Zsigmond király által építtetett hatalmas palotaépület magasodott. Ma még azonban nem tudjuk pontosan, hogy északról meddig ért a palota előtti teresedés, amelyet jogosan tarthatnánk a modern Szent György tér elődjének. A palotaépítkezés ugyanis nem csak a város déli végét érintette, hanem a palota előterének tudatos átrendezésével is együtt járt. A királyi várhoz vezető két utca közötti legszélesebb helyen, a hegy itteni legmagasabb pontján, Zsigmond király kevéssel 1410 előtt új királyi kápolna építésébe kezdett. XXIII.János pápának két 1410-ben kelt oklevele is megemlékezik az új egyházról: az augusztus 3-án kiállított oklevélben olvashatjuk, hogy Zsigmond király Budán Szűz Mária tiszteletére káptalant alapított, már a templom építésébe is belefogott és több ezer forintot költött az építkezésre, augusztus 18-án pedig búcsúengedélyt adott ki a pápa a királyi várban lévő és a váron kívüli, Szűz Máriának szentelt királyi kápolnákat felkeresők számára. Az alapítást elbeszélő másik forrásunk Zsigmond király korának krónikása, Eberhard Windecke, aki az 1424-ik esztendőnél említi meg, hogy Zsigmond király Budán, a Zsidó utcában, egy újonnan épült kápolnában Szent Zsigmond tiszteletére káptalant alapított. A későbbi kettős patrocinium és a két forrás helymegjelölése kétségtelenné teszi, hogy mindkét esetben ugyanarról az egyházról van szó. A leírások által rendkívül díszesnek mondott épület a királyi udvar egyházi reprezentációja számára biztosított színteret a város - közemberek számára is elérhető - területén. Káptalanjának feladatai is feltehetően az udvar liturgikus igényeihez kötődtek. 34 A teljesen elpusztult épületnek csupán alapfalait tárhatták fel a volt Honvédelmi Minisztérium előtt és részben az épület Szent György téri homlokzata alatt az 1988-ban és 1994—1996-ban végzett ásatásokon, illetve szerencsés véletlen őrizte meg egy, a templomhoz közeli mély gödörben a hajdani berendezésnek - közte szobrászati alkotásoknak - pusztulás után szemétre vetett maradványait. Az épület egyébként alaprajzában igen általános városi templomtípust követett, amelynek formája háromhajós, hajója négyzet alakú, a mellékszentélyek egyenesen záródnak, a főszentély és hajója azonos hosszúságú, és a főszentély szélessége közel harmada a hajó szélességének. 35 GEREVICH 1966. 73-76.p. KUMOROVITZ 1963; KUBINYI 1999; VÉGH 1999. FELD ET AL. 1992; BuzÁs - FELD 1996.; FELD 1999; KÁRPÁTI 1998. 20
