Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kárpáti Zoltán: A Szent Zsigmond-templom és környéke : régészeti jelentés 205-240

KÁRPÁTI ZOLTÁN A feltárásokat, különösen a templomtól északra, nem tekintjük befejezettnek. A tér rendezésére született tervek megvalósulása előtt további kutatásokat kell végezni. A terület geológiai adottságai Az ásatás eredményességének lehetőségét jelentősen befolyásolta a terület sajátos domborzata. A déli rész egykor természetes magaslatként emelkedett ki a Várhegy déli részén, amelynek északi, legmagasabb pontjára építették a templom déli falát. Innen tovább északra, enyhe lejtéssel induló, majd hirtelen eséssel - megközelítőleg kelet-nyugati irányú - árok szeli keresztül területünket. Ennek mélységét mutatja, hogy alját nem sikerült elérnünk. A domborzat tagoltságának csökkentésére, megszüntetésére való törekvés már a középkor folyamán elkezdődött. Az első település még a természetes alakulatokhoz idomult, azonban a város alapítását követően megindult a terület jelentős mértékű feltöltése. Ennek következtében a szint kiegyenlítését szolgáló rétegek mondhatni megmentették számunkra az alattuk fekvő település nyomait. A késő középkori szinteket azonban az újkori építkezések során, többek között az ásatás által feltárt néhány barokk kori építmény és az 1879. április 3-tól 1880. május l-ig épülő, Kallina Mór által tervezett Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium épületének délnyugati részén pincével nem rendelkező helyiségek járószintjei, továbbá az udvari szintek kialakításakor elpusztították.

4 Ennek ellenére az épen maradt részeken lehetőség adódott az északi terület egységes rétegtani elemzésére. A déli részen ennél is mostohább körülményekkel kellett megbirkózni. 1767-ben Mária Terézia parancsára a templom maradványait végleg elbontották,

5

és a kialakult tér felszínét 1827-ben a Sándor-palota építésekor tervezett módon, jelentős mértékben lesüllyesztették.

6 Ekkor pusztult el minden korábbi szint. Az ásatási terület délkeleti felén, a Várhegyet átszelő alagút építésekor készült jelentős kiterjedésű aknával az esetleg megmaradt nyomokat végleg megsemmisítették.

7 A Szent Zsigmond-templom Zsigmond király 1408-tól véglegesen Budára költözött. Az uralkodó reprezentációjának megfelelő környezet kialakítása végett jelentős építkezések kezdődtek a királyi palota és a város területén. A király, valószínűleg vallásos életének reprezentatív színhelyt teremtve, impozáns, társaskáptalannal kiegészített Az 1989-es kutatás rövid ismertetése FELD - GYURICZA - HANNY - PÖLÖS - VÉGH: I. Szent György tér. A Középkori Osztály munkatársainak ásatásai és leletmentései 1981 - 1999 között. Bud. Rég. 29(1992) 242-244.p. 4 Építési Ipar, 19-175. sz., 1880. május 9. 5 Új Magyar Sión, 1882. 6 JANKOVICH 1827. 12.,15.p. 7 Jól tükrözte az idézett munkálatok „eredményességét", hogy ezen a részen minden megnyitott felületen, a legújabb szint alatt rögtön az altalaj került napvilágra. Ennek következtében csak az altalajba mélyedő pincék, vermek betöltését vizsgálhattuk. 206