Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kárpáti Zoltán: A Szent Zsigmond-templom és környéke : régészeti jelentés 205-240

A SZENT ZSIGMOND-TEMPLOM ÉS KÖRNYÉKE királyi kápolna építésébe fogott a Zsidó utcában. Az egyház alapítása körül több, legendaszerű emlék maradt fenn. A végvárak korának bárdja, Tinódi Lantos Sebestyén régebbi énekekre hivatkozva meséli el, hogy Tari Lőrinc Szent Patrik purgatóriumában szerzett élményei indították a királyt arra, hogy kápolnát alapítson saját lelki üdvének megmentésére.

8 Tari Lőrinc 1411-ben járt Írországban.

9 Eberhard Windecke, Zsigmond király kortárs krónikása 1424-re visszaemlékezve írja le, hogy a király Salgói Miklós, hűtlenségben bűnösnek talált és száműzetésre ítélt nemesember elkobzott vagyonát adományozta a budai Zsidó utcában alapított kápolna és káptalan számára.

10 Salgói (Szécsényi) Miklós hütlenségi pere 1435ben zajlott.

11 A hagyományban fennmaradt ellentmondó adatok ellenére az alapítás 1410-ben történt. XXIII. János pápa egyik oklevele 1410. augusztus 3-án arról tanúskodik, hogy már folyt a kápolna építése, augusztus 18-án pedig a pápa búcsúengedélyt adott többek között a váron kívüli Szűz Mária királyi kápolna számára.

12 A mai kutatásban az alapítás kapcsán alapvető topográfiai és etnikai kérdések vetődtek fel. Az utcának nevet adó zsidó lakosság jelentősebb része az általános feltételezés szerint az 1360-as években történt kiűzetéséig a nyugati oldalon, a Zsidó-kaputól délre lakott.

13 Zsinagógájuk a kapu mellett lehetett, amiről a Képes Krónika 94. szakasza tudósít bennünket. Temetőjük a kapu alatti völgyben volt.

14 Azonban a kutatás már az ásatások alatt felvetette a nürnbergi, IV. Károly császár által királyi kápolnaként alapított Frauenkirche templomának kettős patrociniuma, az épület elhelyezése kapcsán, hogy a budai újabb Szűz Mária-kápolna hasonló körülményei miatt a zsinagóga esetleg a Szent Zsigmondtemplom helyén állt, és valójában Zsigmond király telepítette át a környezetében lakó zsidókat.

15 Az új egyház fenntartása a kápolnaispánság jövedelmeiből történt. Akápolnaispáni intézmény 1435 körül történt megszüntetését követően a javadalmak nélkül maradt káptalant 1451-ben újraalapították, és a XVI. század elejére jelentős birtokokkal is rendelkezett. A gazdaggá lett káptalan prépostjait megbecsülték az udvarban, vezető hivatalnokok között szerepeltek. 16

A templomnak az uralkodó spirituális életének reprezentációjában betöltött szerepe mutatkozik meg abban, hogy Mátyás király első 8 Régi magyar költők tára. Bp. 1981. 3.köt. 358.p. 9 KOVÁCS 1985. 12.p. 10 ALTMANN 1893. 179.p. KUMOROVITZ 1963. 16.j. 12 Uo. llO.p. 13 ZOLNAY 1987. 28.p. 14 KAUFMANN 1895. 15 VÉGH 1999. A templom alatt feltárt házak leletanyaga és építészeti j ellege nem szolgáltatott bizonyító adatokat e felvetésre. A feltárt pincékhez tartozó felmenő részek funkcióját meghatározni biztosan nem volt módunk, így az alápincézett épületek bármelyikéről elképzelhető, hogy zsinagógaként működött. Azonban meg kell jegyeznem, hogy munkánk során nem találtunk a rituális fürdővel azonosítható építményt, továbbá az előkerült leletanyag sem tartalmazott az épületek tulajdonosainak etnikai meghatározását lehetővé tevő tárgyakat. 16 KUBINYI 1999. 19-23.p. 207