Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Végh András: A Szent György utca 4-10. számú telkek régészeti ásatása : előzetes jelentés 167-190
A SZENT GYÖRGY UTCA 4-10. SZÁMÚ TELKEK RÉGÉSZETI ÁSATÁSA - ELŐZETES JELENTÉS lábazatát, amely ezen a szakaszon kb. 3 méter feltöltés alatt a sziklára épült ( lábazat: 150,00 Afin). A XIX. század második felében a török kori eredetű fal tetejét a kb. 161,00 Afm magasságra bontották vissza, majd 1,5 méterrel felmagasították és mellvédet készítettek. Ez az építkezés határozza meg a várfal mai megjelenését. A háború után Gerő László irányítása mellett a várfalat csupán kijavították, illetve a török kori rondellát állították részben helyre. Árpád-kori gödrök és kemence A városfal mögött, sőt a városfal alatt is feltártunk néhány nagyméretű gödröt (73, 82.), melyeket még a városfal megépülte előtt feltöltötték, ezekből a rétegekből meglehetősen szerény mennyiségben került elő XIII. századi használati kerámia, állatcsont. Pontosabb korhatározásra alkalmas leletet nem ismerünk, de a rétegtani viszonyokból egyértelműen kimutatható, hogy a gödrök korábbiak a városfalnál. Eredeti funkciójuk talán anyagnyerés, külszíni márgafejtés lehetett, hiszen formájuk meglehetősen szabálytalan, betöltésük pedig - mint említettük - csak kevés hulladékot tartalmazott. A mai bástyasétány alatt kibontottunk néhány olyan objektumot is, amelyek a belső (I.) városfal alatt helyezkedtek el. Teljesen feltártuk azt a rendkívül nagyméretű beásást, amely az Árpád-kori torony és az I. kemence között a városfal alá is benyúlik, de nem kaptunk magyarázatot készítésének okára. A gödör betöltéséből XIII-XIV. századra keltezhető kerámia és I. Károly király dénárja került elő. Feltártunk továbbá egy altalajba vágott csatornát az I. és II. kemence közötti szakaszon, amely a belső városfal alatt vezette el a vizet, de már a XIV. század folyamán betömődött. A városfal belső oldalán téglából épített, boltozott nyíláson át távozott a víz a várfal alatt. Megemlítendő ezenkívül egy a torony mögött feltárt nagyméretű, kör alaprajzú, Árpád-kori kemence részlete, amely a torony építésével közel egyidős volt. Középkori ciszterna Az Árpád-kori városfal tornyától kb. 6 méterre dél felé egy nagyméretű ciszternát tártunk fel. A ciszternát az I. városfal helyén, annak a teljes megszüntetése után építették meg. A kör alakú ciszterna az esővizet hasznosító, vízszűrős rendszerű volt. Közepén faragott kövekből összeállított kútgyűrű található, amely egy nagyméretű, szabályos mészkőkváderekből falazott palack formájú tartályba vezet le. A kútgyűrű és a tartály csatlakozásától felfelé agyaggal kitapasztott oldalú, folyamatosan szélesedő „kehely" készült, amelynek belsejét tiszta sóder töltötte ki. A háztetőkön összegyűlt esővizet nyílásokon keresztül (ez utóbbiak már hiányoztak) vezették a szűrőrétegként szolgáló sóder közé, amely a kehely alján a kútgyűrű és a tartály találkozásánál kiképzett szivárgókon keresztül megtisztulva jutott a tartályba. Hasonló rendszerű ciszternákat tártak fel a ferences kolostor kerengőudvarán (a Sándor-palotában) és a Lovarda közben. Agyúöntő műhely A Szent György utca 8. számú telek középkori emlékeinek bemutatása során már szó esett a fémöntő-gödrökről. A középkori telek végében, vagyis a mai bástyasétány 185
