Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Végh András: A Szent György utca 4-10. számú telkek régészeti ásatása : előzetes jelentés 167-190
A SZENT GYÖRGY UTCA 4-10. SZÁMÚ TELKEK RÉGÉSZETI ÁSATÁSA - ELŐZETES JELENTÉS valószínűleg északról a távfűtő vezeték alól nyílik. Belsejét a fent elmondott okból kitakarítani nem lehetett. A beomlott mélypince folyosó déli oldalán érintetlen rétegeket találtunk. Közvetlenül a telek déli határánál épült újkori pince nyugati fala mellett Árpád-kori és őskori gödröket tártunk fel, valamint egy nagyméretű földbeásott, Árpád-kori objektum került elő. A négyzetes alaprajzú építmény feltehetően földbeásott pince lehetett, amelynek fa konstrukciója teljesen elpusztult. Figyelemre méltó, hogy a feltárt objektum a telek déli határa mellett helyezkedik el hasonlóan a Szent György utca 4. és 6. számú telkeken feltárt Árpád-kori pincékhez. A telken feltárt érdekes építmények közé tartozik továbbá egy akna, amely a középkori pince déli oldalán mélyed a hegy belsejébe. Az akna négyzetes keresztmetszetű, téglaboltozat fedi, amelyet leeresztőnyílás tör át. Sikerült kb. 9 méter mélyen kitakarítanunk belsejét, amelyet a XIV-XV. század fordulóján tömedékeltek el. Ezen a mélységen ráleltünk egy észak felé vezető beomlott folyosó kőkeretes bejáratára, valamint dél felé egy nagyméretű sziklaüregbe vezető átjáróra. A sziklaüreg a hegy sziklás márgájában található, mintegy 3 méter széles és 6-8 méter hosszú. Belsejét igen vastag, agyagos beiszapolódás tölti ki, amely vízzáró réteget képez, ezért megtalálásakor az üreg belsejében nagymennyiségű összegyűlt talajvíz állt. Miután a vizet leszivattyúztuk, kiderült, hogy az iszapos feltöltés jelentős mennyiségű, organikus maradványt őrzött meg. A felszínről két középkori bőrcipőt, fagerendákat, hordó töredékeket, és nagyszámú gyümölcsmagvat gyűjtöttünk. Sajnos a rendelkezésünkre álló idő már nem tette lehetővé az üreg teljes feltárását. A terem belseje rendkívül balesetveszélyes. Az oldalfalak az állandó vizes közegben felpuhultak, mállanak, az üreg főtéjéről pedig hatalmas szikladarabok váltak le a márga repedései mentén. Teljes feltárására a pincemaradványok helyreállításával egy időben kell sort keríteni. Természetes sziklafelszín - őskori maradványok A Várhegy természetes felszíne igen változatos képet mutatott feltárási területünkön. Említettük már, hogy a Szent György utca 4. számú telek területén a modern bolygatás alatt közvetlenül tűnt elő a töredezett édesvízi mészkő. A telek északi határán azonban a mészkő töredezett szegélyét figyelhettük meg és innen északra már márgára találtunk, amely a felszínen erősen mállott állagú, könnyen bontható volt. A hegy tömegét alkotó tömör márgát a mélyebb aknákban, kutakban láthattuk. A márga felszíne a Szent György utca 6. és 8. számú telkeken északnyugat felé haladva egyre erőteljesebben lejtett, a mai Palota útnál lévő völgytorkolat irányába. A Szent György utca 6. számú ház udvara és déli szárnya alatt, gyakorlatilag az édesvízi mészkőréteg határán a márgába mélyedő, kelet-nyugat irányú árok részleteit tártuk fel. Az árok érdekes módon az utca felé mélyül (alja itt kb. 156,50 Afm szinten található), a várfalak felé emelkedik (középtájt mélysége kb. 157,20 Afm), majd a falak előtt kb. 10 méterrel megszűnik. Eredeti szélességét az udvart övező pincék miatt nem tudtuk a feltárt szakaszokon megfigyelni. Jellegzetessége a legalsó kb. 1 méter mély rész, ahol az oldalfal kb. 30-40°-os szöget zár be. Ezt a meredekebb árokszakaszt kövekkel kevert sötétbarna humusz tölti ki, amelynek tetején kb. 1 181