Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Végh András: A Szent György utca 4-10. számú telkek régészeti ásatása : előzetes jelentés 167-190

VÉGH ANDRÁS méteres feltöltés után egy köves felszín terül szét. A kövek ráhúzódnak az ároknak innen induló sekélyebb oldalfalára is. A kövek közül és alól csupán néhány őskori kerámiatöredék került elő. A köves szintet kb. 1,5-2 méter vastag, homogén, sötétbarna humuszos feltöltés fedi, amelyből csak igen szórványosan került elő néhány apró őskori edénytöredék, Nagy Konstantin császár érme, valamint a réteg felső részéből néhány XIII. századi kerámia töredék. A humusz felett található az első, lejárt felületű, XIII. századi járószint. A Várhegyet keresztülszelő árok további szakaszait korábban már megfigyelték a Honvédelmi Minisztérium udvarán és a Színház utcában is. Ásatásunkon egyelőre a lelőkörülmények nem tették lehetővé, hogy egyértelműen eldöntsük az árok természetes, vagy mesterséges eredetét. A magam részéről kizártnak tartom, hogy ilyen egyenletes irányban és egyenletes szélességben természetes völgy szelje ketté a hegyet, ezért az árkot mesterséges eredetűnek gondolom, korát pedig az előkerült kerámia alapján közelebbi meghatározás nélkül a bronzkorba keltezem. Az árokhoz tartozó erődítésnek nyoma sem maradhatott a felszíni erózió és a mesterséges szintsüllyesztés miatt. Őskori telepjelenségek kizárólag az ároktól északra kerültek elő ásatási területünkön. Feltártuk a kora bronzkori Nagyrévi-kultúra jó néhány tároló vermét és házakra utaló cölöplyukakat. A vermek szabályos formájúak, kör alaprajzúak, a lyuk széles, oldalfaluk egyenletesen szűkül felfelé. Formájuk alapján méhkas alakú tároló vermeknek tarthatók. Betöltésükből értékes kerámia töredékek, kőbalta, hálónehezék kerültek elő. A Szent György utca 10. számú telken, a déli telekhatár melletti újkori pince nyugati oldalánál, közvetlenül a fal mellett Árpádkori és őskori gödrök között feltártunk egy bronzkori gyermeksírt. A magányos sír ezideig az egyetlen ilyen jellegű objektum a Várhegyen. A mállott csontok mellett hét őskori edényt találtunk, ezeket mellékletként helyeztek a sírba. Ugyanezen a telken a beomlott mélypince folyosó északi oldalánál egy nagyméretű tárolóverem belsejébe egy gyermek csontvázát helyezték. Külön figyelmet érdemelnek az őskori cölöplyukak, amelyek leginkább a Szent György utca 8. számú telek udvarán rendszert alkotva borították be a felszínt. Feltehetően gerendavázas őskori építkezés nyomait tárhattuk itt fel. Bástyasétány - a városfalak és környezetük Az újkori házak előtti bástyasétány kb. 12 méter széles sávja páratlan lehetőséget nyújtott a korábbi erődítésrészletek és a várfalakhoz csatlakozó épületek, objektumok feltárására. Ezen a szakaszon 1,5 méter mély újkori bolygatás alatt eredeti állapotukban őrződhettek meg a középkori maradványok, újkori pincék nem tették tönkre a régészeti jelenségeket. /. (Árpád-kori) városfal A város XIII. század közepén épült első városfala a feltárt területen mintegy 60 méter hosszan került napvilágra. A fal váltakozó szakaszokon tört édesvízi mészkőből, illetve márgából készült, vastagsága kb. 2 méter. Mai magassága a lábazat fölött a legépebb helyeken mintegy 1-1,5 méter, az alapfal 0,6 méter mély, a humuszos 182