Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Végh András: A Szent György utca 4-10. számú telkek régészeti ásatása : előzetes jelentés 167-190
VÉGH ANDRÁS udvart. A pince oldalfalai törtkőből készültek, egységes jellegűek, az északi oldalfalat néhol megbontotta a főhercegi istálló alapozása. A déli oldalfal a szomszédos Szent György utca 6. ház pincéjével közös, hosszú szakaszon korábbi, középkori alapfal aláfalazásával és átépítésével készült. Az egykori dongaboltozat téglából rakott, és a boltvállak magasságáig maradt fenn helyenként. A pincelejáró nyugati oldalán keskeny nyílás vezet az udvar alá egy kisméretű helyiségbe. Ennek a térnek a nyugati falán súlyhárító ív alatt kisebb, földbe mélyített üreg található. A pincelejáróból egy ajtó nyílik az utca felé, a jóval mélyebb padlójú, homlokzat előtti pincehelyiségekbe. A déli pincehelyiség átalakított középkori pincetér (ld. középkori beépítés), a még magasan álló középkori oldalfalakra újkori téglaboltozat került, amely igen jó állapotban, mély ívekkel maradt meg. A pincetér utca felőli középkori homlokzati falát elbontották és az újkori homlokzat vonalában új homlokzati falat készítettek. Ezen a falon át lejáró vezet az északi sarokban az utca alatti mélypincébe, amely el volt falazva újkori téglákkal. A téglák kibontása után a pusztán az altalajba vágott, minden épített falazat nélküli, keskeny folyosót találtunk, amely lejtővel vezetett a mélypince-szintre. A lejárót teljesen nem bonthattuk ki, mivel az 1994-es feltárás során mintegy 1,5 méter vastag betonnal tömedékelték a bejáratot, amelynek eltávolítása meghaladta lehetőségeinket. Az északi oldalfalon félköríves átjáró vezet az utcai középső pincehelyiségbe, amelyet az egykori kapualj alatt építettek. A helyiség oldalfalai újkori falazatok, a mai jó állapotú tégla dongaboltozat alatt egy lefaragott, korábbi kétszintes fiókos dongaboltozat ívei látszanak. Innen egy átjáró vezet nyugat felé egy kisméretű, téglalap alakú helyiségbe, továbbá észak felé a harmadik utcai pincetérbe. Ez a pince is középkori eredetű (ld. középkori beépítés), a magasan álló középkori oldalfalakat az újkorban megújították és tégla dongaboltozattal látták el. A pince eredeti középkori utcai homlokzatát itt is elbontották az újkorban és kiterjesztették az újkori homlokzat vonaláig. Ebbe a pincetérbe beleépült a főhercegi istálló déli homlokzati fala. Az utcai pincetérből nyugat felé egy széles átjáró vezetett egy középkori eredetű másik helyiségbe, amelyet az újkorban jelentősen átalakítottak. A helyiség közepén keresztirányban dongaboltozatot helyeztek el úgy, hogy az eredetileg egységes teret keresztfalakkal részekre osztották. A pince nyugati felében áttörték a középkori falat és pincelejárót helyeztek el. A pincét így az udvar felől észak felé nyíló lépcsőkön át egy kisebb folyosó segítségével lehetett megközelíteni. Az északi pince tehát nem folytatódott tovább a bástyasétány felé, vagyis a pincék nem ölelték körül az északi oldalon az udvart. Az újkori épület egyéb alapfalmaradványait nem találtuk meg, feltehetően a főhercegi palota istállójának építésekor teljesen megsemmisültek. Szent György utca 10. A bontás előtt emeletes, U alakú beépítésű lakóház volt. Az utcai homlokzat sajnos ezen a részen már kívül esett kutatási területünkön, mivel a főhercegi palota garázsának íves északi lezárása belehasít az eredeti telek utcai részébe és a mai kerítés is ezt a vonalat követi. Az épület homlokzata mögött egy nagyméretű középkori pincehelyiséget tártunk fel, amelyet a török kor utáni újjáépítés során egy hosszanti fallal megosztottak. Az újkorban már csak az eredeti 174