Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42
VÉGH ANDRÁS fontos szerepet játszott. 24 Végrendeletében más egyebek mellett a ferences kolostor környéki palotáját unokaöccseire, Domoszlói Gergely fiaira, Miklósra és Istvánra hagyta két egyenlő részre osztva: Miklósnak juttatta a Duna felőli keleti, Istvánnak pedig a nyugati részt. A palota körüli telekből testvérüknek, Erzsébetnek is adtak egy harmadrészt. Az ingatlan későbbi leírásait is figyelembe véve megállapítható, hogy a XIII. század végén Werner rektor egy meglehetősen nagy méretű területet birtokolhatott a Szent János-kapu déli szomszédságában. A kapu mellett üres maradt a telek, a déli részen pedig egy, az utcára merőleges, nagyméretű épület állt, amelyet palatiumnak neveztek. 25 További korai adataink az Anjou-kor kiváló jogászának, Ugali Pál országbírói ítélőmesternek háztulajdonairól és a ferences kolostor bővítéséről szólnak. 26 Két 1346-ból származó iratból arról értesülünk, hogy Erzsébet királyné harmincadosával, Wulving ispán vejével, Miklóssal egy beépített telket vásároltatott a ferences kolostor környékén azért, hogy ott kolostort építhessen a klarisszák számára. 27 Az eladók budai polgárok, Fábián sóárus és Jakab kovács voltak. A vétel időpontja nem derül ki az oklevelekből, most azonban a királynő a telket hűséges szolgálatai jutalmául Ugali Pál országbírói ítélőmesternek adományozta. A ház nem volt közvetlenül szomszédos a ferencesekkel, mivel ismerjük a szomszédokat is, egyikük egy bizonyos Pál fia Demeter, míg a másik Idái György fia Károly volt. 28 1353-ban az akkor már szlavón bánságot is viselt Ugali Pál megvásárolt egy házat a ferences kolostor szomszédságában 600 Ft-ért egy bizonyos Erzsébettől, a néhai Móric özvegyétől, valamint lányától, Elekus fia János fia János feleségétől. 29 Hiányos forrásainkból nem világos ma már, miért vásárolt Ugali Pál egy újabb házat 1353ban, amikor hét évvel korábban már szinte ugyanott királynéi adományban részesült? A szomszédok megnevezése miatt két különálló épületre kellene gondolnunk. Mégis később, Ugali Pál leszármazottjainak örökösödési perében 1385-ben csak egy budai 24 Dédapja, Werner cornes osztrák eredetű pesti polgár volt, nagyapját, Péter comest 1260 körül és 1264-ben budai villicusként említik az oklevelek, apja, Werner comes 1288 és 1296 között budai rektor, testvére, László - miután Károly Róbert számára visszaszerezte a várost - szintén rektor lett. László comesnek egy leánya volt, Katalin, akit 1323-ban említenek meg, de úgy látszik, utód nélkül halt meg még nagynénje, Klára életében. Vö. KUBINYI 1971.219-221.p. 25 1388. V. 7./1408. XI. 17. - BTOE III. 49.sz. 26 A kisnemesi származású Ugali Pál Nagymartom Pál országbíró familiárisaként előbb jegyző, majd 1338-48 között országbírói ítélőmester volt, 1349-1350 között István herceg szlavón bánja, 1350ben horvát bán, végül újra országbírói ítélőmester Szécsényi Tamás familiárisaként 1353-1354 között. Ld. BÓNIS 1971. 52-54.p.; ENGEL 1996. II. köt. 249.p. 27 1346. VIII. 26.-1346. VIII. 30./1347. 1. 17. - OL Dl 100.032. 28 Ez a két okmány érdekes fényt vet Erzsébet királyné kolostorépítési szándékaira, hiszen tudjuk, hogy a klarissza kolostor végül a királynéi birtokon, Óbudán épült fel és éppen 1346-ban vették használatba. Az ottani építkezésre azonban már 1334-ben engedélyt kapott a királyné a pápától. Tehát a budai telekvétel vagy egy korábbi koncepcióba illik, amely Óbuda helyett a budai ferences kolostor mellett kívánt apácakolostort létrehozni, vagy az óbudai mellett egy másik kolostort is szándékoztak emelni. 29 1353. XI. 8.-HO III. 180.SZ. 16
