Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42
KÖZÉPKORI VÁROSNEGYED A KIRÁLYI PALOTA ELŐTERÉBEN fegyvereseivel a zsinagóga melletti kapun át hatolt be a városba, amely helyszín kétségkívül a Zsidó-kapuval azonosítható. 18 A korai zsidó temető maradványai is a Zsidó-kapu alatt, a völgyben kerültek elő, a mai Pauler utca környékén, a Krisztinavárosban. 19 Magáról a zsidónegyedről azonban hallgatnak forrásaink. A Zsidó utca említéseit csupán a XIV. század végétől ismerjük, azonban minden esetben keresztény háztulajdonosokat említenek meg az oklevelekben. Nagyon tanulságos az 1390-ben keletkezett plébániahatárper okirata is, mivel ebben a Mária Magdolna egyház plébánosa joghatósága alá tartozónak vallotta a város déli részén a Zsidó utcát és a Szent János utcát egészen a királyi udvarig. A meglehetősen hosszú utcának nyilván csak egy részét lakták zsidók, ahogy Sopronban. A zsinagóga helyét a mai Szent György utca nyugati házsorában szokás feltételezni. 20 Újabban felmerült annak a lehetősége, hogy a későbbi Szent Zsigmond-templom helyén állt. 21 Sajnos a legutóbb végzett régészeti feltárásokon nem sikerült meghatározni sem az 1307es esemény kapcsán említett zsinagóga helyét, sem a zsidó háztulajdonok pontos elhelyezkedését. Feltehetően a régi zsinagóga nem lehetett önálló, sajátos alaprajzú épület, mint a késő középkorban épült újabb kéthajós zsinagóga (a Táncsics Mihály u. 23. szám alatt tárták fel maradványait), hanem egy polgárház valamely termében volt elhelyezve. (Hasonlóan a ma is látogatható középkori imaházhoz a Táncsics Mihály utca 26. szám alatt.) Sajnos - még a szakmabeliek számára is - homályos kérdés a hegy déli végén emelkedő királyi palota eredete. A régészeti kutatás nem képes egyelőre pontosan keltezni az itt található legkorábbi épületmaradványokat és ezek között elsősorban a palota legrégibb épületét, az ún. István-tornyot, pontosabban (egy XV. századi forrás szavaival élve) István herceg tornyát. A történeti kutatás az ismert adatokra építve nem tudja pontosan meghatározni István herceg személyazonosságát sem. Mind IVBéla fia, István ifjabb király (a későbbi V.István, elhunyt 1272-ben), mind Nagy Lajos testvére, Anjou István herceg (elhunyt 1354-ben) szóba jöhet a torony névadójaként, vagyis feltehetően építtetőjeként. Ez azt jelenti, hogy az intenzív kutatás ellenére még mindig nem tudjuk pontosan, mióta magasodik a szikla déli csúcsa fölé a várost is oltalmazó erődítmény. A régészeti feltárások alapján azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy a XIV. század közepén már egy kisebb udvart körülvevő épületegyüttes csatlakozott az Istvány-toronyhoz. 22 A házak tulajdonosai közül csak néhány kiemelkedő személyiség ismeretes. A legrégibb adatok a Szent János-kapu szomszédságában fekvő telken Werner comes leszármazottairól szólnak, akik részt vettek a város alapításában. 1352-ből fennmaradt a néhai Werner, budai rektor leányának, Klára asszonynak a végrendelete, amelyet betegágyán a budai káptalan kanonokjai és ferences szerzetesek előtt tett. 23 Klára egyedüli örököse volt annak a családnak, amely Buda korai történetében oly 18 SRH 1.485. 19 KAUFMANN 1895; ZOLNAY 1987.16-17.p. 20 ZOLNAY 1987. 28.p.; KUBINYI 1995. 6.p. 21 VÉGH 1999. 29-3 l.p. 22 GEREVICH 1966. 155-162.p.; BuzÁs 1994. 109-128.p.; HOLL 1997; MAGYAR 1997; SPEKNER 2002. 23 1352.X. 6.AOV.384.sz . 15
