Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42

VÉGH ANDRÁS Mindkét épületből, kevés kivétellel, csupán alapfalak maradtak ránk, amelyek segítségével a kolostor mérete, elrendezése nagyvonalakban rekonstruálható. Eszerint a kolostor északi oldalán emelkedő templom egyhajós épülete keskenyebb volt, nyugati homlokzatát közvetlenül a Várszínház mögött találták meg, szentélyét viszont teljesen elpusztították a későbbi építkezések. Az ásatásokon több nagyméretű, már megbolygatott sírhelyet is feltártak, de ezek egyikét sem sikerült azonosítani III. András nyugvóhelyével. A kolostor épülete (a kerengőudvar körüli épületszárnyak) a Sándor-palota északi része alatt található, a mai Színház köz alatt a kolostor kerengőjének északi folyosója futott. A ferences kolostorral szemben, az utca átellenes oldalán működött a ferences harmadrendi nővérek, vagy másik nevükön beginák rendháza. A kolostorra vonatkozó első adat 1283-ból származik: IV. László király nagyszigeti (csepel-szigeti) birtokokat adományozott Majs mester özvegyének és általa a ferences kolostor környékén élő apácáknak. Az adományokat megerősítő későbbi oklevelekből megtudhatjuk továbbá, hogy az apácák egy olyan épületben laktak, amelyet 1293ban Majs mester özvegye saját házának neveztek, 1296-ban pedig már az özvegy által építtetett kolostornak.

15 Majs mester V. István király rövid ideig tartó uralkodása idején a nádori méltóságot töltötte be, később országbíró és királynéi tárnokmester is volt. Özvegyét a Margit-legenda tanúsága szerint Erzsébetnek hívták és feltehetően rokonságban állt a királyi családdal, hiszen III. András nővérének nevezte. Judit nevű leányuk Margit királylány mellett a szigeti apácakolostorban élt.

16 Nehezíti az értelmezést két további adat. Egy bizonyos Leyphylt nevű apáca ugyanis 1312ben szőlőjét és a háza alatti pince felét adományozta a ferences kolostornál lévő un. Szibilla-házban lakó nővéreknek, avagy begináknak. A Smaragd nembéli Zsámboki Ajnárd fia Miklósnak lánya, Aglent pedig 1327-ben a ferences kolostor előtt lévő Szibilla-kolostorból nyilvánította ki, hogy testvérei átadták számára a leánynegyedet.

17 Mindkét esetben egyértelmű a helymegjelölés alapján, hogy a ferences begina kolostorra alkalmazták a Szibilla nevet. Egyelőre sajnos nem ismerjük az elnevezés eredetét és értelmét. A beginakolostor helyét késő középkori források egyértelműen kijelölik: a később felépült Szent Zsigmond-templom szentélyétől északra helyezkedett el, vagyis a Honvédelmi Minisztérium déli homlokzatának keleti oldalánál emelkedett. Sajnos a Minisztérium pincéi az épület legtöbb részletét megsemmisítették, az itteni részleges régészeti feltárások pedig nem tették lehetővé a kolostor korai maradványainak meghatározását. -A másik párhuzamos utca a XIII-XIV. században a Zsidó utca nevet viselte, amint arra neve is utal, az itt található zsidónegyed után. Zsidó lakossággal a város alapítását követően már számolhatunk, hiszen a legkorábbi Budáról ismert zsidó sírkő 1278-ből származik. Az utca északi végénél kapu vezetett ki a városból, amelyet az egész korszakban Zsidó-kapunak neveztek. 1307-ben a krónikák tanúsága szerint, Werner fia László, elűzött budai bíró, Károly Róbert párti 1283. X. 19./1290. - BTOE I. 244.sz.; 1293. V. 26./1298. - BTOE

I. 263.sz.; 1296. VII. 5. - BTOE I. 282.SZ. PAULER 1899. n.köt. 279. ,530.p. 1312. IX. 4. - OL Dl 29662.; 1327. - AO XI. 606.sz. 14