Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Farbaky Péter: A Sándor-palota, a Teleki-palota és az udvari istálló : a Szent György tér épületeinek változásai az újkorban 137-160

FARBAKY PÉTER sitz-zimmer", azaz a gróf nappalija elnevezést viselte. Az északi oldalon ugyancsak egy folyosó húzódott - akárcsak a földszinten -, ide vezetett föl a földszintről az északi sarokban a csigalépcső. A télikert külső képét örökítette meg Carl Vasquez 1838-ban készült Buda-térképének egyik baloldali szegélyképe.

18 A Sándor-palota 1822-es állapotát Franz Schams írta le a korabeli Budát megörökítő jelentős könyvében. A homlokzat, valamint a kapualj és a főlépcsőház leírása után Schams a következő sorrendben említi az emeleti helyiségeket: bejárati, fehér márvánnyal borított terem (ez a nagyterem, azaz a Tükör-terem); fürdőszoba kabinet; hálószoba sárga kárpittal; zöld drapériás fogadószoba; társalgó vörös drapériával, játékszoba kék selyemmel, az aranyozott faragványokkal díszes mennyezetű nagyterem; majd utána a sárga selymü másik játékszalon; varázsos növényekkel díszített télikert; török sátort felidéző terem szürke drapériával; dohányzószoba. Schams a gőzfűtésen, vízvezetéken kívül dicséri a földszinti istállót is, s megemlíti a szomszédos színházba vezető fedett folyosót is.

19 Sándor Móric gróftól 1831-ben a Pallavicini grófok vásárolták meg a palotát.

20 A szabadságharc után az abszolutizmus idején a Szent György tér új funkciót kapott: a teret körülvevő épületekbe ekkor több vezető állami hivatal költözött. A tér új eszmei középpontja az önkényuralom jelképe: a gótizáló romantika stílusában fogant Hentzi-emlékmű (Paul Eduard Sprenger építész - Franz Bauer és Hans Gasser szobrászok műve, 1852) lett, sőt a teret is róla nevezték el.

21 1851-1856 között a Sándor-palotában rezideált Albrecht herceg, aki számára 185 l-l 852-ben Kimnach Lajos végzett az épületben átalakításokat.

22 1856-ban Albrecht főherceg elhagyta a Sándor-palotát, s a bútorokat is magával vitte, ekkor újból a Pallavicini család vette birtokba az épületet.

23 1867. március 16-án Andrássy Gyula gróf miniszterelnök felkérte a pénzügyminisztert, hogy kössön szerződést a palota hatévi kibérlésére.

24 A bérlet 1867. április 24-én lépett életbe.

25 A miniszterelnök Ybl Miklóst bízta meg az épület átalakításával, aki költségvetését március 27-én küldte el a pénzügyminiszternek.

26 A munkák az év derekán lezajlottak, sőt október végén a mesterek panaszos levéllel fordultak a miniszterelnökhöz, hogy fizessék ki őket. Wagner János építőmester vezetésével sokféle mester dolgozott az épületen, a kivitelezés végül is 45 552 forintba került.

27 Ybl ekkor - valószínűleg az I. emelet feletti födém problémáinak megoldása mellett - néhány magántermet tett reprezentatívabbá. 1873. május 1-től újra bérbe vették a palotát a Pallaviciniektől, Egyik példányának őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum MTKCs T 4499 SCHAMS 1822. 240-246.p. PUSZTAI 1984. 32.p. SZATMÁRI 2000. 686.p. A témával újabban Czaga Viktória foglalkozott (tanulmánya megjelenés alatt, Hadtörténelmi Közlemények 2003/1). YBL 1956. 315., 329.p. HAEUFLER 1854. 285.p. MOL K 26. 34/1867. számú irat. Uo. 310/1867. sz. irat. Uo. 72/1867 sz. irat. Uo. 95/1868 sz. csomó, 349/1868 sz. irat. Lásd még: YBL 1956b. 134.p. (56. jegyzet). 142