Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Farbaky Péter: A Sándor-palota, a Teleki-palota és az udvari istálló : a Szent György tér épületeinek változásai az újkorban 137-160

A SÁNDOR-PALOTA, A TELEKI-PALOTA ÉS AZ UDVARI ISTÁLLÓ végül 1874-ben végleg megszerezte a miniszterelnökség az épületet: a Sugár (Andrássy) út 98. szám alatti telek fejében elcserélték a családdal.

28 1875-ben a Gobelin-termet és a Mária Terézia-termet Tisza Kálmán miniszterelnök a bécsi magyar kancellária épületének bútoraival és gobelinjeivel rendezte be. E termek belsőépítészeti kialakítása ugyancsak Ybl nevéhez fűződik.

29 1885-ben Ybl Miklós lebontotta a Sándor-palota dunai oldalán a XIX. század elején épült télikertet, és helyette hét öntöttvas oszlopon álló, kandeláberekkel díszített, áttört mellvédes teraszt épített. A kivitelező építőmester Wechselmann Ignác volt, a szerkezet Schlick vasöntödéjében készült. Elhelyezése a télikerthez hasonlóan aszimmetrikus volt a homlokzathoz képest: csak a déli egyemeletes homlokzatrész előtt épült.

30 1898. szeptember 10-én Genfben merénylet áldozata lett Erzsébet királyné. A magyar országgyűlés törvénybe iktatta érdemeit, ennek 2. §-a Budapesten kívánta emlékművét felállítani. Az Erzsébet királyné-emlék országos bizottsága a budai Szent György teret jelölte ki az emlékmű számára, sőt még felmerült a Sándor-palota lebontásának szükségessége is. Az 1902. január 22-i végső határidejű első pályázat végül sikertelenül zárult.

31 A húszas évek végén, 1927-1928-ban került sor a Sándorpalota reprezentatív enteriőrjeinek újabb átalakítására, Hikisch Rezső tervei alapján, neoempire stílusban. Ez főként a Tükör-teremből nyíló két terem, a minisztertanácsi sarokterem és a miniszteri váróterem átalakítását jelentette.

32 1941-ben az udvar keleti homlokzatán készült egy esztétikusnak nem mondható lift, Sorg Antal tervei szerint.

33 A királyi palota dunai homlokzatán történt még változás: 1942-1943ban a Derecskey-Fodor-iroda lebontotta az Ybl-féle öntöttvas teraszt és az egész homlokzaton végighúzódó kőoszloposra cserélték. A kivitelező Sorg Antal építési vállalkozó volt.

34 1944-1945-ben az épület a királyi palotához való közelsége miatt súlyosan megsérült: délnyugati sarokrésze teljesen elpusztult, déli homlokzatából csak a földszinti maradt meg, a nyugati homlokzatból pedig csak az északi rész. 1946ban a romeltakarítás során a keleti szárny aszimmetriát okozó II. emeletét és a dunai teraszt lebontották. Az épület helyreállítási terveit 1948-ban Elek László és Moskovits János, majd 1955-1956-ban Meczner Lajos (Középülettervező-Vállalat) készítették el.

35

1961-ben Pázmándy Margit és Kéry Zoltán a Legújabbkori Történeti Múzeumnak tervezték meg az elhelyezését.

36 1980-ban az az elképzelés merült fel, hogy az épületbe az Építészeti Múzeum költözzön. Ekkor egy kisebb volumenű MOLK26 2171/1874. sz. iratcsomó; YBL 1956b. 134.p. CZAGÁNY 1966. 159.p. FARBAKY 1994. 38.p. GÁBOR - VERŐ 1996. 220-223.

p.; Hauszmann 1904 után akarta lebontani a Sándor-palotát, erről CZAGÁNY 1966. 75-76.p. CZAGÁNY 1966. 159.p.; Hikisch Rezső munkásságáról: VADAS 1984. 6. 54-59.p. Tervét a KÖH Tervtárában őrzik, 1492. számon. Uo. 159. KÖH Tervtár 01444 sz., illetve 0493. sz. dokumentációk. Uo. 9095. és 1256. számú dokumentációk. 143