Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Basics Beatrix: A Szent György tér ábrázolásai 127-136

Basics Beatrix A SZENT GYÖRGY TÉR ÁBRÁZOLÁSAI A terek általában egy város életének fontos helyszínei. Kialakulásuk számos tényező függvénye, s általában viszonylag hosszú idő alatt történik meg. A dokumentumok, leírások tanúsága szerint Buda városában ugyanazokon a helyeken ugyanazok a terek jöttek létre, amelyek máig is megtalálhatók. Egyetlen kivétel a Szent György tér.

1 A Buda városáról szóló meglehetősen nagyszámú leírások közül néhány jellemzőt kiemelve jól megfigyelhető, mit tartottak fontosnak a XVIII-XIX. században a különböző topográfiák, útleírások, útikönyvek szerzői a Szent György tér bemutatásakor. Franz Schams 1822-ben megjelent, de még jórészt az előző század végi állapotokat tükröző kötetében nagyon pontos és részletes leírást adott a téren akkor álló épületekről, elsőként a Fegyvertárról [Zeughaus] és gyűjteményéről.

2 A Zeughaus auf dem Georgi-Platz című fejezet kilenc oldalon keresztül tárgyalta az épület külsejét és a benne őrzött fegyvereket termenként.

3 Említést tett arról, hogy VI. Károly császár építtette, s kinézetét a következőképpen jellemezte: „Es ist ein charaktervolles, solides Gebäude, dessen hintertheil dicht an den königl. Schlossgarten und an die Wohnung des Schloss-Probsten stösst. Es bildet von drey Seiten ein freystehendes Viereck mit zwey Stockwerken sammt dem Erdgeschoss, ist in zwar einfacher, aber grosser Manier gebaut, und hat ein Ensehen von Würde, des seinem Zweck entspricht."

4 Egyúttal a Zeughaus téren belül elfoglalt helyére is utalt a leírás: „Das schöne Portal am Georgi-Platz, dem Gr. Sándor'sehen Palais gegenüber, ist mit Armaturen und allegorischen Figuren von trefflicher Bildhauerarbeit verziert."

5 Átér további jelentős épületei között említette Schams a Teleki-palotát, „ein zwey Stock hohes Palais im einfach edlen Prachtstyl, als Wohnung Sr. Königl. Hoheit des Erzherzogs Ferdinand d'Esté, Commandirenden Generals..."

6 A Várnegyed egyéb, általa jelentősnek ítélt palotáit felsorolva a szerző ismét visszatért a Szent György térhez, s azon belül is a Sándor-palotához, amelyet nemcsak építészeti jelentősége, hanem belső berendezése miatt is említésre méltónak tartott.

7 Egy másik, csaknem fél évszázaddal későbbi, igen közismert kötet leírása ugyan jóval kevésbé lelkes és részletes, de jórészt ugyanazokat az épületeket tartotta említésre méltónak a Szent György téren. Hunfalvy János, a kiváló földrajztudós több kiadást megért, illusztrált könyvében rövidebb, tömörebb, lényegre törőbb Az elnevezést a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1879-ben hagyta jóvá. A tér történetéről bővebben lásd Végh András és Magyar Károly tanulmányát. 2 SCHAMS 1822. 3 Uo. 232-240. p. 4 Uo.233.p. 5 Uo. 233. p. 6 Uo. 240. p. Uo. 240-246. p.; A Sándor-palotáról lásd Farbaky Péter tanulmányát. 127