Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Basics Beatrix: A Szent György tér ábrázolásai 127-136

BASICS BEATRIX leírást adott. Köteteinek gazdag képanyaga fontos része volt az újfajta útikönyvtípusnak; míg a XIX. század elején kiadott hasonló munkák meglehetősen kevés képet tartalmaztak, a század közepétől a gazdag illusztrációs anyag elengedhetetlen része lett e kiadványoknak bel- és külföldön egyaránt. Előbb kisméretű, kezdetleges grafikák voltak ezek, általában fa- vagy acélmetszetek, később általánossá vált az egész oldalas illusztráció, mint kötetünk esetében is. A szöveg legalább olyan fontos volt, mint a kép, s alapos ismereteket igyekezett átadni az olvasónak. A Szent György tér épületeiről a következőképpen írt Hunfalvy: „Mindjárt a kir. Várpalota mellett a fegyvertár van, melly sz. György teréig terjed. Ez erős, két emeletü épület, tágas udvarokkal és termekkel. Négyszeg alakú, sz. György terére szolgáló főhomlokzata fegyverzetekkel és jelves alakokkal van díszesítve." S rögtön egy forrást is idézett: „Schams, ki Buda városát 1822-ben írta le, igen nagyszerűnek mondja a Fegyvertár belsejét s különösen három tágas fegyverteremét ízletesen berendezett tartalmával nem győzi magasztalni. Három teremben a forradalom előtt valami 80,000 fegyverdarab volt. Azonban történelmileg nevezetes dolog kevés volt bennök."

8 A téren megemlített másik épület a Sándor-palota. „A fegyvertárral szemben a gr. Sándorféle palotának homlokzata van. Ez szépen, de nem igen nagyszerűen épült palota. Belül azonban felette gazdagon, kényelmesen és szépen van berendezve és bútorozva. A kir. Várpalota helyreállítása előtt Albrecht ő. cs. k. fensége lakott benne."

9 A tér további leírása a már korábban is megemlített épületek mellett egy újdonságot is tartalmazott: „A gr. Sándorféle palota mellett a színház áll

10

, átellenben, sz. György tere túlsó oldalán a gr. Telekiféle épület emelkedik. A tágas térnek közepén a szép emlék áll, mellyet ő cs. k. felsége parancsára 1852-ben Hentzi tábornok és bajtársainak, kik az 1849-ki ostrom alkalmával elestek, emelének. Szépen faragott gránit talpazaton gót modorú, s ötszögűkúptető áll, mellynek főhomlokzatán a következő német felirat olvasható: Hentzi tábornok, vele Allnoch ezredes 418 hőssel egyetemben itt halt meg a császár- és hazáért. A többi oldallapokon az elesett közvitézek nevei vannak följegyezve. Az oszlopokon nyugvó kúptető alatt vértbe és sisakba öltözött harczfi dőledez haldokolva, s ég felé mutató angyal borostyánkoszorút tesz fejére. Az egész emlék magassága 66 lábnyi. Tervét Sprenger udvari építészeti tanácsos készítette."

11 Hunfalvy leírásában tehát a legnagyobb teret az emlékmű kapta, s ez jelentős változás volt a korábbiakhoz képest. Év nélkül jelent meg Hartleben kiadásában az a többnyelvű vezető, amely címéből ítélve még a városegyesítés előtt, de mindenképpen Hunfalvy kötete után készült.

12 Itt már a tér neve is megváltozott: „Jobbról, az előbbi szt. György most Hentzi téren 8 HUNFALVY 1856. 89. p. 9 Uo. 89. p. 10 Buda első állandó színháza. Helyén 1270 körül a ferencesek Szent János temploma épült fel, amely később, a török hódoltság idején a budai pasa dzsámija lett. 1725-36 között a karmeliták építtették újjá; a rend feloszlatása után a templomot és a mellette álló kolostort színházzá alakították át Kempelen Farkas tervei szerint. 1787-től német színház, ezt a funkcióját - változó társulatokkal és anyaszínházzal - 1925-ig töltötte be. Vö. Magyar Károly tanulmányával. 11 HUNFALVY 1856. 89. p. 12 HARTLEBEN e.n. 128