Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42
VÉGH ANDRÁS népe. Feltételezhető azonban, hogy a Várhegy az alapítás előtt közvetlenül már nem volt lakatlan. Ez a várost megelőző, „preurbánus" település a hegy széles északi részén keresendő, ahol a korai vásárhelyre utaló Szombathely helynév, a domonkos kolostor és az ezekhez köthető régészeti emlékek találhatók. Az persze nem zárható ki, hogy a déli részen, a Kispestet övező szőlődűlők, szántóföldek között, akár a Várhegy tetején is, ne emelkedett volna gazdasági épület vagy majorság. Zárt beépítésű településről, telkek soráról ezen a területen azonban semmiképpen sem beszélhetünk a város megalapítását megelőző időben. 5 Az alapítás tehát teljesen új helyzetet teremtett. A Duna túlpartjáról áttelepült pesti polgárok egy olyan, a korabeli Magyarországon addig még nem látott, nagyméretű erődítésbe költöztek be, amely a teljes hegytetőt körülkerítette mindenütt, ahol lehetett, annak sziklás, meredek peremét követve. Ezt a városfalat szokás belső városfalnak is nevezni, mivel a mai várfalakat alkotó XIV. századi eredetű, külső városfaltól, mintegy 3-6 méterrel beljebb húzódik, ma már jobbára a felszín alatt. 6 A kiterjedt régészeti kutatásoknak köszönhetően mára éppen a nyugati oldalon, a mai Fehérvári-kaputól délre eső városfalszakaszt ismerjük talán a legalaposabban, a kaputól kezdve napvilágra került a IV. Béla építtette városfal teljes hossza egészen a későbbi királyi palota ún. Csonkatornyáig. 7 A fal nyomvonalát a természeti adottságokat követve meglehetősen girbe-gurbán jelölték ki. Építőanyagnak a helyszínen fellelhető kőzeteket használták fel, vagyis édesvízi mészkövet és márgát. Ez utóbbi a víz hatására mállani kezd, vagyis huzamosabb idő eltelte után a várfal 5 A legkorábbi maradványok között számon tartunk olyan épületmaradványokat és gödröket, amelyek keltezése megelőzheti a városalapításnak, illetve a telkek kiosztásának idejét. Példákat erre a mai Színház utca alatt, illetve a Honvédelmi Minisztérium udvarán figyelhetünk meg. Vö. KÁRPÁTI 1998.; FELD - KÁRPÁTI 2000. 57-66.p. Egyébként már Zolnay László feltételezte néhány általa feltárt objektumról, hogy a város alapítása előtti időből származik. Elképzelése szerint a még a tatárjárás előtt létesült Kispest házai húzódhattak fel a hegytetőre. (ZOLNAY 1977.29-30.p., ZOLNAY 1984. 204-205.p.) Zolnay ásatásainak utólagos feldolgozása, hitelesítése során az általa a tatárjárás előttre keltezett legtöbb falról, gödörről, leletről sorra kiderült, hogy nélkülözik a korai keltezéshez szükséges elégséges támpontokat, és jól beilleszthetők a tatárjárás után alapított város első korszakának emlékei közé. Vö. BENDA 2001. 6 VÉGH 1997. 29.p. 7 A keleti oldalon eddig ugyan még nem tártak fel ilyen tornyot, csupán a várfal egyes szakaszai láttak napvilágot, de oklevelek említenek tornyot a városfal e szakaszán is. A keleti, a folyó miatt védettebb oldalon ugyanakkor a ferences kolostor épülete is a városfalhoz épült. A Fehérvári-kapu és a Teleki-palota közötti szakaszt Végh András tárta fel 1998-2000 között, innen délre a Teleki-palota területén a későbbi építkezések teljesen elpusztították a városfalat, csupán a pincék elhelyezkedéséből rekonstruálható nyomvonala (Nyékhelyi Dorottya ásatása, 1998-2000), tovább dél felé a Lovarda közben már újból megtalálták a városfal maradványait (Magyar Károly és Nyékhelyi Dorottya ásatásai, 1998-2000), majd a Királyi istálló területén Magyar Károly tárta fel a városfal itteni szakaszát 1994-2000 között. Innen délre a Hunyadi-udvaron, az ún. északi záró fal és az ún. II. szárazárok között a városfalat Zolnay László és Magyar Károly tárta fel 1974-1987 között, a II. szárazároktól délre pedig Gerevich László és Zolnay László figyelték meg a városfalak maradványait. 10
