Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE először pontosabban, alaprajzilag is meghatározni a Mária Terézia korában lebontott Szent Zsigmond prépostsági templom maradványait. 239 AkÖvetkező említésre érdemes építési munkák 1989-1990-ben a Sándor-palotában folytak. 240 Az ötvenes évekbeli helyreállítás félbe maradt: a leomlott szárnyakat ugyan újraemelték, és tető is került az épületre, de - a födémeket leszámítva- a belső terek romokban álltak, az eredeti külső felületeken továbbra is ott éktelenkedtek a háborús sérülések, az új falakat be sem vakolták. Ez a városképileg zavaró állapot fogadta a téren átvonuló közönséget még az 1980-as évek végén is. Mivel az épület funkciójára nézve továbbra sem volt érdemi döntés, ám a létező állapotot már nem lehetett fenntartani, köztes megoldás született: az épületet kívülről bevakolták és kifestették, de belülről minden változatlan maradt. A Sándor-palota sorsára nézve meghatározó, de a tér többi részére is fontos folyamat kezdődött el 1993-1994-ben. Ekkor merült fel kormányzati szinten, hogy a tér és környéke ismét az állami igazgatás központja legyen. A tervezéshez szükséges előzetes hatásvizsgálatok hamarosan tisztázták, hogy a kormányzati központra vonatkozó eredeti elképzelések nem valósíthatók meg, a későbbi tervek - pl. apartman-hotel kialakítása a Szent György utca nyugati oldalán elbontott épületek helyén - pedig szerencsére egyéb okok miatt hiúsultak meg, a dologból annyi haszon mégis származott, hogy a helyszínnel mint kiemelt műemléki értékű, egységes építészeti koncepciót igénylő területtel kezdtek el foglalkozni. Ennek intézményes keretei is létrejöttek: kezdetben egy miniszteri biztosi titkárság, később ennek és a vári beruházásokban régóta közreműködő Kommunális Beruházó Vállalatnak egyes részei összevonásával kialakították a Budai Várgondnokság Kht-t. A miniszteri biztosság közreműködésével 1994 márciusában közös pályázatot írt ki az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és Budapest Főpolgármesteri Hivatala. A pályázat célja a térnek a honfoglalás 1996-os, millecentenáriumi ünnepére történő, távlati célokat figyelembe vevő rendezése, alakítása volt. A bírálatra beérkezett húsz pályázat tervei közül nyolcat díjaztak, 241 de végül egyiket sem valósították meg. A szemléletváltás más téren is megmutatkozott: a területet kezdettől úgy kezelték, mint az ország legjelentősebb középkori régészeti lelőhelyét, amelyen bármilyen építési munka megkezdése előtt ásatásokat kell végezni. Bár ennek gyakorlati megvalósítása nem minden nehézség nélkül történt meg, mégis, az 1994 májusában kezdődő régészeti kutatások kiemelkedő eredményei messzemenően bizonyították a feltételezéseket. A rendkívül gazdag leletanyagból a nagyközönség is ízelítőt kaphatott a Budapesti Történeti Múzeumban A múlt rétegei - A budavári Szent György tér története címmel megrendezett kiállításon. Az eredmények rövid összefoglalása: A középkori osztály munkatársainak ásatásai és leletmentései 1981-1991 között címmel. Bud. Rég. XXIX (1992) 242-244. p. Budapest Lexikon II. köt.385-386.p. A pályázatról: Falu-Város-Régió. Terület- és Településfejlesztési Folyóirat 94.6-7. budapesti számának melléklete, I-XXIV.p. A budavári Dísz tér - Szent György tér tervpályázat 1994 címmel. (E pályázattal kapcsolatos anyag bevezetéseként a II— III. oldalon jelen sorok írójának rövid összefoglalója szerepel A budavári Szent György tér és környéke a történelem tükrében címmel, amelyben sajnos több kisebb tárgyi tévedés szerepel.) 107
