Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KAROLY A feltárások először a Sándor-palotában és a Honvédelmi Minisztérium középső és déli udvarában, illetve az épülettömb előtti középső térrészen indultak el, majd kiterjedtek a Színház utca területére is. Az eredeti tervek szerint ezekkel párhuzamosan kellett volna a karmelita kolostor és a keleti terasz teljes feltárását elvégezni, azonban a volt kolostor hasznosításával kapcsolatban felmerült problémák miatt erre nem került sor. Ehelyett viszont elkezdődött, pontosabban 1983 után folytatódott a Királyi istálló elbontott északi tömbjének és környékének ásatása. A Sándor-palota területén Altmann Júlia 1997-ig végzett ásatásokat, melynek során fokozatosan kibontakoztak a hajdani ferences kolostor maradványai, az épületegyüttes alaprajza. Technikatörténeti szempontból különösen érdekes az egykori udvar területén több lépcsőben - de sajnos nem teljes egészében - feltárt. ciszterna és kútja, amelynek egy részletét később konzerválták és bemutatták. A munkák során előkerült közép- és török kori leletanyagból érdemes kiemelni a nagy mennyiségű gótikus építészeti kőfaragványt és egy Madonna-szobor darabokból összeálló torzóját.

242 A volt Honvédelmi Minisztérium területén és attól délre 1994-1995-ben ismét Feld István vezette a régészeti kutatásokat. Ezek nyomán teljes terjedelmükben kirajzolódtak a Szent Zsigmondtemp lom romjai és a környékén állt polgári épületek maradványai. A civil épületeknek több korszakát sikerült elkülöníteni, s úgy tűnik, közülük néhány még a városalapítás előtti időszakból származik. Kiderült, hogy a Zsidó utca keleti oldala is be volt építve, s a templom részben maga is korábban elbontott épületek helyén épült fel. Az ásatások kétségkívül legizgalmasabb leletegyüttese egy, a templomtól délre feltárt sziklagödörből bukkant elő. A jellegzetes égettes, hamus pusztulási feltöltésből először egy kisméretű, kőből faragott lánykafej, majd számos más szobor töredéke került napvilágra nagy mennyiségű egyéb leletanyag társaságában. Az újonnan feltárt szobrok fontos adalékkal szolgálnak az 1974-ben feltárt szoborlelet kérdésköréhez is.

243 A volt Királyi istálló északi tömbje helyén végzett kutatásaink során először befejeztükapalotába vezető középkori útnyugati oldalán sorakozó épületmaradványok Zolnay László által elkezdett feltárását, majd folytattuk az egykori udvarrészek ásatásával egészen a területet nyugatról lezáró városfalakig. A török kori pusztítások, valamint az újkori bontások és bolygatások miatt a középkori házak hajdani udvarai helyén sajnos a középkori emlékek jó része már csak nyomokban volt fellelhető. A két középkori városfal is hosszabb szakaszon megsemmisült, vagy romossá vált, mégis a helyi településszerkezet és az erődítések fejlődése fő vonalaiban a XIII. századtól a XX. századig jól nyomon követhető.

244 Itt - és a tér környékén folytatott többi ásatás során is! - nagy számban tártunk fel a sziklába mélyedő gödröket, A feltárások eredményéről eddig csak két, meglehetősen rövid összefoglaló jelent meg. 1994-ről: RF Ser.I. Np. 48.(1996) 95.p.; 1997-ről: RR Ser.I. Np.51. (1998/2001) 178.p. Jelen kézirat lezárása (2002. november eleje) után jelent meg Altmann Júlia összefoglalója a Műemlékvédelem című folyóirat XLVI.(2002)/6. számának 345-350. oldalán. Mindenekelőtt FELD 1999. 7-139.p. (Búzás Gergely és mások tanulmányai) Rövid jelentések 1994-ről RF Ser.I. Np. 48. (1996) 94-95.p., 1997-ről RF Ser. I. Np. 51. (1998/ 2001) 136-137.p. 108