Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE A budai vár északnyugat felől. A végső döntés szerint „A Palotát és környékét a főváros egyik művelődési központjává kell kiképezni." A számunkra érdekes „A" épületet és a Sándor-palotát a Legújabbkori Történeti Múzeumnak kellett, illetve kellett volna megkapnia. A Várszínházban a Budai Kamaraszínház, az egykori Karmelita kolostorban a Magyar Tudományos Akadémia intézetei, a Honvédelmi Minisztérium épületében a Néprajzi Múzeum, a Teleki-palotában a Kiadói Főigazgatóság, valamint nyomda- és könyvtörténeti múzeum nyert volna elhelyezést.

227 Mindezekből azonban kevés valósult meg, az is csak mintegy másfél évtized múlva. Az „A" épület (át)építése már 1959-1960-ban megindult, az építkezést - a tervezést kezdetektől irányító Janáky István helyett már Hidasi Lajos főépítész vezette,

228 az „A" épület kialakítása fő vonalaiban azonban még Janáky elképzelései alapján történt, s ennek során e palotaszárny nagy mértékben átalakult. Megváltozott az alapterülete, mert az eredetileg téglalap alaprajzú épületet nyugati irányból megtoldva megközelítőleg négyzetesre bővítették, a szélesség egyezik a mai északi és déli homlokzat nyugati oldalán kialakított rizalitokkal. A palotaszárny eredeti, alárendelt felvezető-kiszolgáló feladatát elveszítve teljesen önálló szerepet kapott, s ezzel együtt megközelítése is átalakult. Az északi kapu megszűnt, a déli - immár főbejárat - korábbi helyéről átkerült a kibővített déli Az idézetet is tartalmazó, 1959. december 30-i keltezésű A Gazdasági Bizottság 10.327/1959.sz. határozata a budai volt királyi Palota rendeltetéséről című sorsdöntő dokumentumot közli: KÓKAY 2001. 341-342. p. CZAGÁNY 1966. 46-47

.p.; KOLLÁNYI 1990. 72.p. 103