Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Előszó 7-8
szerepét betölthesse, közli a Nagy-Budapest-probléma évszázados vitájának bibliográfiáját. A kutatók munkáját mindeddig nehezítette, hogy a peremövezetre vonatkozó statisztikai adatok a különböző forrásokban és kiadványokban más-más területet öleltek fel. A Kalmár Ella írásához kapcsolódó táblázatok révén első ízben tanulmányozhatjuk az 1950-ben Budapesthez csatolt terület legfontosabb adatait egységes idősoros összeállításban. Ugyanakkor a kiadvány tartalma néhány vonatkozásban szegényebb a konferenciához képest, mivel több ott elhangzott, a kérdés lényeges aspektusait feltáró előadás írásos változata nem készült el. Különösen nagy „ürt" hagy maga után a Nagy-Budapest létrehozásáról 1949-ben hozott politikai döntés előzményeit és megszületését új kutatási eredmények alapján bemutató tanulmány elmaradása. így e döntő mozzanat kellően széles forrásbázison nyugvó, az 1949-es év eseményeibe szervesen beágyazó elemzését továbbra is nélkülöznünk kell. A döntési folyamat minuciózus bemutatása azért is igen fontos lenne, mert értékelésére mindmáig végletesség jellemző: a szakirodalom jelentős része egyoldalúan az elhatározás voluntarista jellegét és hatalmi meghatározottságát emeli ki, más része erősebben hangsúlyozza a szerves előzményeket, és Nagy-Budapest létrehozását egy több évtizedes fejlődés többé-kevésbé logikus következményének tekinti. Jelen kötet tanulmányainak többsége komplexebb látásmód érvényesítésére törekszik. A különböző tudományterületek szemléletmódjának, eredményeinek egymás mellé állítása mellett célunk volt, hogy Nagy-Budapest kialakulását beágyazzuk az európai várostörténet szélesebb kereteibe. Továbbá, hogy azt ne csak „madártávlatból", a város egészének szempontjából, hanem az „elszenvedők", a perifériák nézőpontjából is bemutassuk; ahogy az egyik írás alcíme mondja: „egy kistelepülés kisemberének szemével". Ennek érdekében néhány települési krónika-jellegü írást is közlünk, olyan községekről, melyeknek Nagy-Budapesthez vezető útja részleteiben nem csak az érdeklődő közönség, hanem a várostörténettel foglalkozók körében is kevéssé ismert. A kiadvány a Tanulmányok Budapest Múltjából című nagy múltú sorozatban több szempontból rendhagyónak számít. Reményeink szerint igazolja, hogy érdemes a történeti és a „jelenközpontú" kutatások képviselői számára minél több alkalmat teremteni az eszmecserére és együttműködésre. A Szerkesztők 8
