Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Előszó 7-8

ELŐSZÓ Az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. ja­nuár 1-vel Budapesthez csatolt 7 addig önálló várost és 16 nagyközséget. Ekkor jött létre a főváros jelenlegi közigazgatási határa. Budapest modern nagyvárossá fejlődése már az 1850-es évektől kezdődően maga után vonta az agglomerálódás folyamatát, a város határain kívül fekvő települések bevonását a városfejlődés sodrába. Teljesen új, később önálló várossá felnövő telepü­lések sora is keletkezett a nagyváros tőszomszédságában és általa ösztönözve (pl. Új­pest, Kispest, Pesterzsébet, Pestszentlőrinc). A nagyváros vonzása, közvetlen közel­sége döntően befolyásolta a régebbi múltra visszatekintő községek karakterét, társa­dalmát, gazdaságát, települési képét, infrastruktúráját, intézményrendszerük, köz­életük alakulását. A századfordulóra teljesen kialakult elővárosi gyűrűn belül sajátos fejlődési típusok figyelhetők meg, eltérő volt a városhoz fűződő kapcsolatuk jellege. Az 1950-ben történt- inkább beolvasztásnak nevezhető - egyesítés ellentmondá­sai máig rányomják bélyegüket az ekkor létrehozott „külső" kerületek és a főváros vi­szonyára. A megnagyobbodott Budapest környezetében jelentkező agglomerációs folyamatok intézményes kezelése pedig azóta is megoldatlan. Budapest és környéke kapcsolatának történetéről összefoglaló munka még nem készült. Az eddigi résztanulmányok csak egy-egy szakterület (történettudomány, igazgatástudomány, településföldrajz, közgazdaságtan, szociológia, várostervezés) nézőpontját tükrözték. Ez különösen aktuálissá tette, hogy Nagy-Budapest létrejötté­nek fél évszázados évfordulóján kísérletet tegyünk a folyamat egészének interdisz­ciplináris szemléletű áttekintésére. Budapest Főváros Levéltára 2000 novemberében konferenciát rendezett „Az ötven éves Nagy-Budapest - előzmények és megvalósu­lás" címmel, mely lehetőséget biztosított az érintett tudományterületek képviselőinek eszmecseréjére. A főváros három nagy történeti közgyűjteménye - Budapest Főváros Levéltára, a Budapesti Történeti Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Buda­pest Gyűjteménye - és a kerületi helytörténeti gyűjtemények közös kiállítás kereté­ben, a város polgárai számára igyekeztek közelebb hozni a nagyváros vonzáskörébe került települések önálló múltját és Budapesthez csatolásuk „előtörténetét". Jelen kötet alapanyagát a konferencia előadásainak bővített változata adja. Annak érdekében, hogy a téma - további kutatások támaszául szolgáló - kézikönyvének 7

Next

/
Thumbnails
Contents