Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Sipos András: Városi agglomerációk és közigazgatási határok Közép-Európában, 1850-1950 : Nagy-Bécs és Nagy-Berlin kialakulása 49-91
Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. A bekebelezések időbeni eloszlása (1. táblázat) 4 arról tanúskodik, hogy az 1885 körüli évek fordulópontot jelentettek: valójában csak ettől kezdve váltak általánossá a nagyszabású bekebelezések. Az 1850-es években még csak kis számú, bár aránylag jelentékeny ilyen aktusra került sor; a következő két évtizedben nőtt ugyan ezek száma, de mind az érintett terület átlagos mérete, mind a bekebelezett lakosság átlagos száma lényegesen kisebb volt. Az 1880-as évek első felében még bizonyos visszaesés is tapasztalható, ezt követően viszont sorozatosan követték egymást az addig szokatlanul nagy területet és népességet felölelő határkiterjesztések. A „virágkort" az 1890-1910 közötti évtized jelentette, amikor a felmérésben szereplő városok mintegy kétharmada növelte ilyen módon területét és lakosságát. 1. táblázat: Közigazgatási határok kiterjesztése az 50 000 főnél népesebb német városokban 1850-1918 Városok száma A városi terület gyarapodása (km 2 ) A határok kiterjesztéséből származó népességnövekedés Városok száma ossz. átlag max. ossz. átlag max. 1851-1860 9 68,6 8,6 (8) 24,1 74 000 9 000 (7) 29 951 1861-1870 14 33,5 2,4 9,2 63 000 5 700(11) 14 427 1871-1880 20 95,2 4,8 11,8 70 000 3 700(19) 32 423 1881-1890 17 243,1 14,3 101,6 287 000 16 900 80 884 1881-1885 7 11,9 1,7 3,2 10 000 1400 7 725 1886-1890 12 231,3 19,3 98,4 278 000 23 100 80 884 1891-1900 34 413,5 12,2 57,8 705 000 21400(33) 323 224 1901-1910 57 966,2 17,0 62,0 1 025 000 18 000 92 246 1911-1918 28 439,4 15,7 79,7 136 857 4 A táblázat forrása: MATZERATH 1978. 75. p. A forrás 85 olyan város adatait öleli fel, melyek 1910-ben 50 000-nél több lakossal rendelkeztek. (További kilenc várost az adatok hiányosságai miatt figyelmen kívül hagy.) Tíz város 1910-ig nem adott számot bekebelezésről. A 0,2 km 2-nél kisebb lakatlan területeket érintő bekebelezéseket, valamint a kisebb „kikebelezéseket" a számítások nem vették figyelembe. A zárójelben szereplő számok jelzik, hogy az adott oszlopban szereplő adat hány városra vonatkozik. 50
